Wopera Zsuzsa, Gyovai Márk (szerk.)

Kézikönyv a bírósági végrehajtás foganatosításához


A vételi ajánlatok közzététele

Az árverező az árverési hirdetménynek az EÁR-ben történő közzétételét követően az árveréshez tartozó licitnapló lezárásáig az aktivált felhasználói nevének és jelszavának, valamint a vételi ajánlat összegének megadásával elektronikus úton vételi ajánlatot tehet. A vételi ajánlatot az EÁR automatikusan rögzíti, és egyidejűleg közzéteszi az árveréshez tartozó licitnaplóban. Az EÁR nem teszi közzé a vételi ajánlatot, ha az nem haladja meg legalább a licitküszöb összegével az előzőleg közzétett vételi ajánlatot, és akkor sem, ha ingóság esetén nem éri el a becsérték 35%-át vagy ingatlan esetén a becsérték (kikiáltási ár) 50%-át, a Vht. 147. § (3) bekezdésében foglalt ingatlanok esetén a becsérték (kikiáltási ár) 70%-át. A licitnapló az érkezés sorrendjében a következő adatokkal tartalmazza a megtett vételi ajánlatokat: a vételi ajánlat összege, az árverező egyedi azonosítója, a vételi ajánlat közzétételének időpontja. A miniszteri indokolás szerint a licitet a számítógépes rendszer automatikusan rögzíti és – ha az érvényes licit – az árverezők elektronikus nyilvántartásában a megadott felhasználói névhez és jelszóhoz rendelt árverezői azonosítóval, a közzététel időpontjának megjelölésével közzéteszi a licitnaplóban. Az érvényesség feltétele az, hogy a licit összege elérje az ingóság minimális vételárát. A becsérték alatti összegben történő licitálás lehetővé tétele amiatt szükséges, mert a kikiáltási ár leszállításának intézménye távollevők között értelemszerűen nem alkalmazható, a sikeres értékesítéshez és az újabb árverés elkerüléséhez pedig elektronikus árverés esetében is fontos érdek fűződik (a költségek növekedésének megakadályozása, a végrehajtást kérő követelésének mielőbbi megtérülése stb.). A vételi ajánlat licitnaplóba történő megküldése és abban való közzététele lényegében annak vállalása a felek és a többi árverező irányában, hogy a vevő az ingatlant – magasabb vételi ajánlat hiányában – az árverés befejezésével megveszi. Amennyiben utóbb érkezik újabb közzétehető ajánlat, úgy a vételi ajánlat automatikusan érvényét veszti. Az alacsonyabb árat kínáló korábbi vevőt már nem terheli az ajánlat kötöttsége. Ezt hivatott biztosítani a törvény, amikor a vételi ajánlat visszavonására nem ad lehetőséget, hiszen ennek hiányában a korábbi ajánlattevők nem számolhatnának teljes bizonyossággal azzal, hogy ajánlatuk érvényét vesztette, a licitnapló nem adna pontos, kiszámítható tájékoztatást az árverés menetéről. Az EÁR Felhasználási Szabályzatának licitálásra vonatkozó rendelkezései értelmében az árverező az adott árverési hirdetmény oldaláról megnyitható licitnapló megtekintésével követheti nyomon a licitálást. A vételi ajánlat megtételére (licitálás) az aktivált árverezői azonosítóval rendelkező árverezőnek a rendszer kezelőfelületén keresztül a licitnapló lezárásáig van lehetősége a vételi ajánlat összegének megjelölésével és a vételi ajánlat rendszernek történő továbbításával. A vételi ajánlat nem vonható vissza. A rendszer az elektronikus árveréseken automatikusan a legalacsonyabb vételár összegét, majd pedig a licitküszöb összegével emelkedő összegeket ajánl fel az árverező számára; ezek közül kell kiválasztania az árverezőnek a vételi ajánlata összegét. Az árverező a vételi ajánlat elküldése előtt köteles meggyőződni vételi ajánlata összegének helyességéről. A kar és az árverést lefolytató végrehajtó nem vállal felelősséget a vételi ajánlat összegének begépelése során vétett, elírásból eredő, az árverező szándékától eltérő összegű ajánlat megtételéért. A rendszer automatikusan közzéteszi a licitnaplóban a korábban közzétett vételi ajánlat összegénél magasabb összegű, a Vht.-ban meghatározott mértékű vételi ajánlatokat. A Vht.-ban foglalt feltételeknek meg nem felelő összegű ajánlatokat a rendszer nem teszi közzé; ezek naplózásra kerülnek. A rendszer a vételi ajánlatot mindaddig a legmagasabb összegű érvényes vételi ajánlatként teszi közzé a licitnaplóban, amíg nem tesz közzé abban újabb vételi ajánlatot. Az újabb vételi ajánlat közzétételével a korábbi vételi ajánlat érvényét veszti. Amennyiben az árverező az elektronikus árverésen a továbbiakban nem kíván részt venni, és nincs a rendszerben érvényes vételi ajánlata, a rendszer kezelőfelületén keresztül kérheti az aktiválás megszüntetését. Közzétett, érvényes vételi ajánlat esetén a rendszer nem teszi lehetővé a megszüntetési kérelem továbbítását. Amennyiben az elektronikus árverésen részt vevő árverező az előleg visszautalása iránti kérelmet terjesztett elő, az EÁR a kérelem továbbításával egyidejűleg automatikusan megszünteti az árverező aktivált státuszát. A kérelem automatikusan elutasításra kerül amennyiben az elektronikus árverésre a kérelem benyújtásáig más vételi ajánlat nem érkezett.

Kézikönyv a bírósági végrehajtás foganatosításához

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 823 1

Az utóbbi években a bírósági végrehajtással összefüggő gyakorlati problémákat szakcikkek, tanulmányok mutatták be, mert nem készült olyan átfogó mű, ami ezeket összegyűjtötte, rendszerezte volna, úgy, hogy a felmerülő jogalkalmazási visszásságokra megoldást is adjon. Ezt a hiányt kívánja pótolni a kézikönyv, melynek elsődleges célja a bírósági végrehajtás foganatosítása során felmerülő gyakorlati problémák nevesítése és a lehetséges megoldások bemutatása.

A kézikönyv a végrehajtás két szakaszából döntően a foganatosítására koncentrál, az elrendeléssel kapcsolatos kérdések annyiban kerülnek terítékre, amennyiben azok a végrehajtás foganatosítása során problémát vetnek fel (pl. a nem jogképes adóssal szemben elrendelt végrehajtás, vagy a nem megfelelő nyomtatványon elrendelt végrehajtás).

A kézikönyv – kifejezetten gyakorlatorientált megközelítése miatt – elsősorban a bírósági végrehajtás foganatosításával kapcsolatba kerülő személyek, különösen az önálló bírósági végrehajtók (helyettesek és jelöltek), bírák, bírósági titkárok és fogalmazók, a felek képviseletét ellátó ügyvédek, ügyvédjelöltek, jogtanácsosok, jogi előadók, közös képviselők számára lehet hasznos, de haszonnal forgathatják mindazok, akik bármilyen kapcsolatba kerülnek a bírósági végrehajtással, így maguk a felek is.

A kézikönyv szerzői a jogász hivatásrendek különböző területén szerzett tapasztalataikon keresztül mutatják be a végrehajtás foganatosításával összefüggő jogalkalmazási nehézségeket.

Hivatkozás: https://mersz.hu/wopera-gyovai-kezikonyv-a-birosagi-vegrehajtas-foganatositasahoz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave