Wopera Zsuzsa, Gyovai Márk (szerk.)

Kézikönyv a bírósági végrehajtás foganatosításához


Az árverést követő eljárás

A végrehajtó az árverés befejezését követően felhívja az árverési vevőt, hogy az árverési jegyzőkönyv aláírása (és ingóság esetén a vételár kifizetése) céljából a végrehajtó irodájában vagy az ingóság tárolási helyén a megadott időpontban jelenjen meg. Amennyiben az árverező ezt elmulasztja, előlegét elveszti. A végrehajtó az árverés befejezését követően az árverési jegyzőkönyv aláírására és az árverési vételár kifizetésére (elektronikus ingóárverés esetén az ingóság átvételére) vonatkozó felhívását az erre szolgáló elektronikus adatlap kitöltésével az elektronikus árverési rendszer útján közli az árverezővel. Az EÁR úgy került kialakításra, hogy az értesítést automatikusan közzéteszi az árverező rendszerüzeneteként és azt elektronikus levélben is továbbítja az árverező részére. Amennyiben a végrehajtó elektronikus ingóárverés esetén az értesítésben nem jelöli meg az árverési jegyzőkönyv aláírására, a vételár kifizetésére és az ingóság átvételére az időpontot és helyszínt, úgy az EÁR az értesítést nem teszi közzé, hanem a hiányosság megjelölésével hibaüzenetet küld a végrehajtó részére. A jegyzőkönyv aláírását és a vételár kifizetését követően a végrehajtó átadja az ingóságot az árverési vevőnek. Az árverési vevő letétbe helyezett előlegét be kell számítani a vételárba. Az elektronikus árverési rendszer a licitnapló lezárását követő 30. napon automatikusan törli az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából az árverési hirdetményt és a hozzá tartozó licitnaplót. Az árverés sikertelen, ha nem tettek közzé a licitnaplóban vételi ajánlatot, vagy az árverési vevő a vételárat nem fizette meg. Az árverés sikertelensége esetén a második árverést az első árverésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell megtartani azzal, hogy a második árverésen az első árverésen legmagasabb ajánlatot tett, de a vételár fizetését elmulasztó árverező nem árverezhet. Nem kell megtartani a második árverést, ha az árverési vevő annak megkezdése előtt befizette a vételárat (vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt a végrehajtónak bemutatta), továbbá megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget; ilyenkor az utólag megfizetett vételárba nem lehet beszámítani az elvesztett előleget. A Vht. miniszteri indokolása szerint az árverési jegyzőkönyv aláírása és a vételár kifizetése érdekében (mely a tulajdonszerzés feltétele) a vevőnek személyesen kell eljárnia: ha ezt elmulasztja – hasonlóan az ingatlanárverési szabályokhoz – elveszti az előlegét. E szankció előírása nélkülözhetetlen, ugyanis a vételi ajánlatok komolyságát hivatott biztosítani annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az újabb költségekkel járó ismételt árverés megtartása. „Mai viszonyok között érthető, hogy az elektronikus okiratiság és aláírás nem a magánszemélyek kiváltsága, így nem is érdemes firtatni azt, hogy miért szükséges hagyományos módon aláírni a jegyzőkönyvet. Az elektronikus aláírás általánossá válására a társadalom – úgy tűnik – még nincs felkészülve.”182 Ugyancsak az ingatlan értékesítéséhez hasonlóan szabályozza a törvény az árverés sikertelenségét, továbbá a második árverés megtartásáig pótolható vételár-megfizetést. A EÁR Felhasználási Szabályzatának 14. pontja szerint az árverési vevő részére szóló, az árverési jegyzőkönyv aláírására és a vételár megfizetésére vonatkozó végrehajtói felhívást az EÁR az árverési vevő rendszerüzeneteként jeleníti meg a felületen és – tájékoztató jelleggel – elektronikus levelet is küld az árverező által megadott elektronikus levelezési címre. A regisztrációval az árverező tudomásul vette azt, hogy ha a rendszerüzenetben foglalt felhívásnak, mint árverési vevő nem tesz eleget, beállnak a mulasztó árverési vevővel szemben a Vht.-ban megállapított jogkövetkezmények.

Kézikönyv a bírósági végrehajtás foganatosításához

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 823 1

Az utóbbi években a bírósági végrehajtással összefüggő gyakorlati problémákat szakcikkek, tanulmányok mutatták be, mert nem készült olyan átfogó mű, ami ezeket összegyűjtötte, rendszerezte volna, úgy, hogy a felmerülő jogalkalmazási visszásságokra megoldást is adjon. Ezt a hiányt kívánja pótolni a kézikönyv, melynek elsődleges célja a bírósági végrehajtás foganatosítása során felmerülő gyakorlati problémák nevesítése és a lehetséges megoldások bemutatása.

A kézikönyv a végrehajtás két szakaszából döntően a foganatosítására koncentrál, az elrendeléssel kapcsolatos kérdések annyiban kerülnek terítékre, amennyiben azok a végrehajtás foganatosítása során problémát vetnek fel (pl. a nem jogképes adóssal szemben elrendelt végrehajtás, vagy a nem megfelelő nyomtatványon elrendelt végrehajtás).

A kézikönyv – kifejezetten gyakorlatorientált megközelítése miatt – elsősorban a bírósági végrehajtás foganatosításával kapcsolatba kerülő személyek, különösen az önálló bírósági végrehajtók (helyettesek és jelöltek), bírák, bírósági titkárok és fogalmazók, a felek képviseletét ellátó ügyvédek, ügyvédjelöltek, jogtanácsosok, jogi előadók, közös képviselők számára lehet hasznos, de haszonnal forgathatják mindazok, akik bármilyen kapcsolatba kerülnek a bírósági végrehajtással, így maguk a felek is.

A kézikönyv szerzői a jogász hivatásrendek különböző területén szerzett tapasztalataikon keresztül mutatják be a végrehajtás foganatosításával összefüggő jogalkalmazási nehézségeket.

Hivatkozás: https://mersz.hu/wopera-gyovai-kezikonyv-a-birosagi-vegrehajtas-foganatositasahoz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave