Wopera Zsuzsa, Gyovai Márk (szerk.)

Kézikönyv a bírósági végrehajtás foganatosításához


Az árverés tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése

Az árverési hirdetményt kézbesíteni kell az ingatlanügyi hatóságnak, aki az árverés kitűzését bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba [Vht. 144. § (2) bek.]. Az árverés tényét és időpontját a bírósági végrehajtó által megküldött árverési hirdetmény alapján kell feljegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. Az árverés sikertelensége esetén a bírósági végrehajtó által megküldött jegyzőkönyv alapján a járási hivatal törli az árverés kitűzésének a tényét. Eredményes árverés esetén a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg az árverés tényét törölni kell. A tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg törölni kell azokat a jogokat is, amelyek a végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát a Vht. 137. §-a alapján nem terhelhetik [az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inytv. vhr.) 30. §]. Az Inytv. szerint az okiratnak – ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson – tartalmaznia kell az ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímét és személyi azonosítóját [Inytv. 32. § (1) bekezdés a) pont]. Az adós természetes személyazonosító adatai, lakcíme és személyi azonosítója azonban a Vht. szerint nem kötelező tartalmi elemei az (árverés tényének bejegyzése alapjául szolgáló) árverési hirdetménynek. A gyakorlatban előfordult, hogy az ingatlanügyi hatóság nem jegyezte be az árverés tényét az ingatlan-nyilvántartásba arra hivatkozva, hogy a végrehajtó által kiállított árverési hirdetmény nem tartalmazta az Inytv. 32. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat, vagyis az adós természetes személyazonosító adatait, lakcímét és személyi azonosítóját. Az árverési hirdetmény a Vht.-ban foglalt kötelező elemeket maradéktalanul tartalmazta, az ingatlanügyi hatóság ennek ellenére mégsem jegyezte be az árverés tényét az ingatlan-nyilvántartásba. Az adós természetes személyazonosító adatait, lakcímét és személyi azonosítóját a Vht. szerint nem kell feltüntetni az árverési hirdetményen, azonban az Inytv. 32. § (1) bekezdésének a) pontja szerint igen. A látszólagos ellentmondás a „lex specialis derogat legi generali” elvének alkalmazásával oldható fel. Az alapelv jelen esetben arra tekintettel alkalmazható, hogy mind a Vht., mind az Inytv. törvényi szintű jogforrás.188 A Vht.-ban foglaltak az Inytv.-hez képest speciális szabálynak tekinthetők, így megelőzik az Inytv.-ben foglaltak alkalmazását. Amennyiben az árverési hirdetmény a Vht.-ban foglalt elemeket tartalmazza és az árverés tényét és időpontját a bírósági végrehajtó által megküldött árverési hirdetmény alapján kell feljegyezni az ingatlan-nyilvántartásba, úgy annak feljegyzése az Inytv. 32. §-ra hivatkozva nem utasítható el. A KGD2004. 112. számon közzétett eseti döntés értelmében a végrehajtói megkeresés alapján a bejegyzés az ingatlan-nyilvántartásba – az egyéb feltételek megléte esetében – csak akkor tagadható meg, ha a megkeresésben foglaltak érvénytelensége nyilvánvaló. Továbbá a Kúria a Kfv.III.37.792/2012/7. számú határozatának189 indokolásában is rámutatott arra, hogy a Vht. speciális szabályozást tartalmaz az Inytv.-hez képest.

Kézikönyv a bírósági végrehajtás foganatosításához

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 823 1

Az utóbbi években a bírósági végrehajtással összefüggő gyakorlati problémákat szakcikkek, tanulmányok mutatták be, mert nem készült olyan átfogó mű, ami ezeket összegyűjtötte, rendszerezte volna, úgy, hogy a felmerülő jogalkalmazási visszásságokra megoldást is adjon. Ezt a hiányt kívánja pótolni a kézikönyv, melynek elsődleges célja a bírósági végrehajtás foganatosítása során felmerülő gyakorlati problémák nevesítése és a lehetséges megoldások bemutatása.

A kézikönyv a végrehajtás két szakaszából döntően a foganatosítására koncentrál, az elrendeléssel kapcsolatos kérdések annyiban kerülnek terítékre, amennyiben azok a végrehajtás foganatosítása során problémát vetnek fel (pl. a nem jogképes adóssal szemben elrendelt végrehajtás, vagy a nem megfelelő nyomtatványon elrendelt végrehajtás).

A kézikönyv – kifejezetten gyakorlatorientált megközelítése miatt – elsősorban a bírósági végrehajtás foganatosításával kapcsolatba kerülő személyek, különösen az önálló bírósági végrehajtók (helyettesek és jelöltek), bírák, bírósági titkárok és fogalmazók, a felek képviseletét ellátó ügyvédek, ügyvédjelöltek, jogtanácsosok, jogi előadók, közös képviselők számára lehet hasznos, de haszonnal forgathatják mindazok, akik bármilyen kapcsolatba kerülnek a bírósági végrehajtással, így maguk a felek is.

A kézikönyv szerzői a jogász hivatásrendek különböző területén szerzett tapasztalataikon keresztül mutatják be a végrehajtás foganatosításával összefüggő jogalkalmazási nehézségeket.

Hivatkozás: https://mersz.hu/wopera-gyovai-kezikonyv-a-birosagi-vegrehajtas-foganatositasahoz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave