Wopera Zsuzsa, Gyovai Márk (szerk.)

Kézikönyv a bírósági végrehajtás foganatosításához


A beköltözhető állapotban árverezett ingatlan kiürítése a kielégítési végrehajtás során

Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek – főszabályként – az árveréstől (az árverési jegyzőkönyv aláírásától) számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, akkor eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek. Amennyiben a kiköltözésre a fenti időpontig nem került sor, akkor az árverési vevő a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig kérelmezheti az ingatlan kiürítését. Ez a határidő jogvesztő, tehát az árverési vevő ezen határidő lejártát követően az alapeljárásban nem terjeszthet elő az ingatlan kiürítése iránti kérelmet. Amennyiben az árverési vevő a fenti határidő után mégis előterjeszt ilyen kérelmet, akkor azt a végrehajtó annak elkésettsége okán elutasítja. Hangsúlyozandó, hogy az adós (önkéntes) kiköltözésére nyitva álló határidő alatt előterjesztett kiürítés iránti kérelmet pedig, mint idő előttit kell elutasítani, ugyanis az árverési vevőnek kizárólag az önkéntes kiköltözés elmaradása esetén (a fenti határidő lejártát követően) nyílik meg a joga arra, hogy az alapeljárásban kérje a végrehajtótól az árverésen megvett ingatlan kiürítését. A 2008-as Vht. Novella 25. §-ához fűzött miniszteri indokolása szerint a törvény lehetővé teszi azt, hogy a bírósági végrehajtási eljárás keretei között megtörténjen az elárverezett ingatlan kiürítése is, az iránt ne kelljen az árverési vevőnek egy másik, újabb eljárást kezdeményeznie. Ahhoz is fontos érdek fűződik ugyanakkor, hogy alapügy mielőbb befejezést nyerhessen, az eljárás befejezésével megállapíthatók legyenek a költségei, és felosztható legyen a befolyt vételár. A törvény ezért határidőt szab az árverési vevőnek a végrehajtás keretében történő lakáskiürítés kezdeményezésére. Ez a kiköltözési határidő lejártát követő 15. nap. A határidő lejártát a vevő nyomon tudja követni (részben tőle is függ annak időpontja, hiszen az árveréshez, illetve a vételár megfizetéséhez igazodik), másrészt hosszabb idő elteltével már nem vélelmezhető a birtokba vétel szükségessége olyan mértékben, hogy azt az alapeljárásban biztosítsa számára a jog. Az árverési vevő tehát mindössze egy 15 napos időintervallumban kérelmezheti az alapeljárásban az árverésen megvett ingatlan kiürítését. A kiürítési kérelem benyújtására nyitva álló határidő kezdete az adós önkéntes kiköltözésre szabott határidejének utolsó napját követő nap. A kiürítési kérelem benyújtására nyitva álló határidő vége pedig az ezt követő 15. nap vége. Ez eljárásjogi határidő, tehát a kiürítés iránti kérelmet elegendő a 15. napon postára adni. A határidő elmulasztása nem jelenti azt, hogy „a határidő elteltét követően az árverési vevőnek megszűnne a joga az ingatlan birtokbavételére”.192 Azonban ezt követően az árverési vevő már kizárólag egy külön eljárásban, lakásügyben hozott határozat alapján kérheti az ingatlan kiürítésére irányuló végrehajtás lefolytatását, ami meghatározott cselekmény végrehajtására (az ingatlan kiürítésére) irányul. A határidőben érkezett kiürítés iránti kérelemről a végrehajtó köteles – 8 napon belül – tájékoztatni a lakóingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőt. A végrehajtó az árverési vevő kérelmére – szükség esetén rendőrség közreműködésével – akkor intézkedik az ingatlan kiürítése iránt a 182. § és a 182/A. § megfelelő alkalmazásával, ha a (11) bekezdés szerint a jegyző részére megküldött tájékoztatástól 60 nap eltelt. Az ingatlan kiürítése során a végrehajtást kérő jogai és kötelezettségei az árverési vevőt illetik meg, illetve terhelik.

Kézikönyv a bírósági végrehajtás foganatosításához

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 823 1

Az utóbbi években a bírósági végrehajtással összefüggő gyakorlati problémákat szakcikkek, tanulmányok mutatták be, mert nem készült olyan átfogó mű, ami ezeket összegyűjtötte, rendszerezte volna, úgy, hogy a felmerülő jogalkalmazási visszásságokra megoldást is adjon. Ezt a hiányt kívánja pótolni a kézikönyv, melynek elsődleges célja a bírósági végrehajtás foganatosítása során felmerülő gyakorlati problémák nevesítése és a lehetséges megoldások bemutatása.

A kézikönyv a végrehajtás két szakaszából döntően a foganatosítására koncentrál, az elrendeléssel kapcsolatos kérdések annyiban kerülnek terítékre, amennyiben azok a végrehajtás foganatosítása során problémát vetnek fel (pl. a nem jogképes adóssal szemben elrendelt végrehajtás, vagy a nem megfelelő nyomtatványon elrendelt végrehajtás).

A kézikönyv – kifejezetten gyakorlatorientált megközelítése miatt – elsősorban a bírósági végrehajtás foganatosításával kapcsolatba kerülő személyek, különösen az önálló bírósági végrehajtók (helyettesek és jelöltek), bírák, bírósági titkárok és fogalmazók, a felek képviseletét ellátó ügyvédek, ügyvédjelöltek, jogtanácsosok, jogi előadók, közös képviselők számára lehet hasznos, de haszonnal forgathatják mindazok, akik bármilyen kapcsolatba kerülnek a bírósági végrehajtással, így maguk a felek is.

A kézikönyv szerzői a jogász hivatásrendek különböző területén szerzett tapasztalataikon keresztül mutatják be a végrehajtás foganatosításával összefüggő jogalkalmazási nehézségeket.

Hivatkozás: https://mersz.hu/wopera-gyovai-kezikonyv-a-birosagi-vegrehajtas-foganatositasahoz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave