A végrehajtó az ingatlan értékesítése előtt a 6 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványt is figyelembe véve vagy – bármelyik fél erre irányuló kérelmére – igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján megállapítja az ingatlan becsértékét mind a beköltözhető, mind pedig a lakott állapotban történő értékesítés esetére [Vht. 140. § (1) bek.]. A végrehajtó az ingatlan árveréséről szóló hirdetményt a becsérték megállapításától, végrehajtási kifogás előterjesztése esetén a becsérték tárgyában hozott jogerős bírósági határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles közzétenni az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában [Vht. 139. § (3) bek.]. Egy konkrét esetben az adós arra hivatkozva nyújtott be végrehajtási kifogást a végrehajtó becsértékközlésével szemben, hogy az ingatlan beköltözhető állapotára vonatkozó becsérték megállapításnak nincs jogszabályi alapja, ugyanis az ingatlanban haszonélvező lakik, erre tekintettel kizárólag lakott állapotban történő értékesítésnek lehet helye. A bíróság az adós kifogását elutasító végzésének indokolásában rámutatott arra, hogy „az adós kérte annak megállapítását, hogy az ingatlan lakott és kiköltözésre a benne lakó, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvező nem kötelezhető. A Vht. utóbb hivatkozott rendelkezése [Vht. 140. § (1) bek.] egyértelmű a vonatkozásban, hogy a végrehajtó az ingatlan becsértékét mind a beköltözhető, mind pedig a lakott állapotban történő értékesítés esetére meghatározza. A bíróság álláspontja szerint a végrehajtónak az ingatlan becsértékének közlésekor mind a lakott, mind a beköltözhető értéket fel kell tüntetni, kizárólag az ingatlan árverési hirdetmény az, amely lehetőséget ad annak megjelölésére, hogy a Vht. 140. § (3) bekezdésében foglalt lakott árverezésre irányadó szempontokat a végrehajtó feltüntesse. Ezt erősíti meg a Vht. 143. § (1) bekezdésének e) pontja, amely kifejezetten rendelkezik arról, hogy a végrehajtó árverési hirdetményében kell meghatározni, hogy a végrehajtás alá vont, árveréssel érintett ingatlan lakott, vagy beköltözhető állapotban kerül értékesítésre. A bíróság a fentieket figyelembe véve arra a következtetésre jutott, hogy az adós ingatlan beköltözhető állapotban történő árverezését sérelmező kifogása idő előtti, a végrehajtónak a becsértéket az ingatlan beköltözhető és lakott állapotát is figyelembe véve kell megállapítania, valamint a bíróságnak nincs lehetősége az ingatlan lakottságát megállapítani, a lakottság feltételeinek fennállását a végrehajtó az árverési hirdetmény elkészítésekor vizsgálja.” (Miskolci Járásbíróság 0501-1.Vh.450/2016/10. számú határozata). A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a lakottság feltételeinek fennállását a végrehajtó az árverési hirdetmény elkészítésekor vizsgálja. Amennyiben valaki az ingatlan lakott, vagy beköltözhető állapotban történő árverezését kifogásolja, úgy azt az ingatlanárverési hirdetménnyel szembeni kifogás keretében érvényesítheti. Az ingatlanárverési hirdetmény kiállítását megelőzően benyújtott ilyen irányú kifogás idő előtti. A kifogással nem (vagy elutasított végrehajtási kifogással) támadott ingatlanárverési hirdetmény alapján megtartott árverést követően előterjesztett ilyen irányú kifogás pedig elkésett. Az ingatlan lakott, vagy beköltözhető állapotban történő árverésének vitatása kizárólag az ingatlanárverési hirdetménnyel szemben benyújtott végrehajtási kifogással érvényesíthető.