A hatályos szabályozásban a végrehajtás nemperes eljárásban történő megszüntetésének másik esetkörét a Vht. 56. § tartalmazza. Ennek értelmében a végrehajtást elrendelő bíróság végzéssel megszünteti, illetőleg korlátozza a végrehajtást, ha közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős határozat hatályon kívül helyezte, illetőleg megváltoztatta, vagy jogerős bírósági határozat – ide nem értve a végrehajtás-megszüntetési (korlátozási) perben hozott jogerős határozatot – megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre. A bíróság a végrehajtást megszüntető végzésében arról is rendelkezik, hogy ki viseli a végrehajtási költséget. Ebben az esetben a végrehajtást elrendelő bíróság az adós kérelmére végzéssel arra kötelezheti a végrehajtást kérőt, hogy – teljesen, illetőleg részben – térítse vissza az adósnak a végrehajtás során kapott összeget (vagyontárgyat) és a végrehajtási költséget, illetőleg megfelelő részét. Ez akkor is irányadó, ha az adós a végrehajtás megelőzése végett önként teljesítette a kötelezettségét, és ezt igazolta. Tartásdíj címén kifizetett összeg (átadott vagyontárgy) ilyen visszatérítésének nincs helye. Ekkor az eljárást az alapügyben eljáró végrehajtó az alapügy keretében foganatosítja, ez a visszvégrehajtás. A szakaszhoz fűzött miniszteri indokolás szerint „a végrehajtást elrendelő bíróság pedig akkor szünteti meg, illetőleg korlátozza a végrehajtást, ha közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős határozat hatályon kívül helyezte vagy megváltoztatta. Ilyen esetben a bíróság végzéssel arra kötelezheti a végrehajtást kérőt, hogy – teljesen, illetőleg részben – térítse vissza az adósnak a végrehajtás során kapott összeget (vagyontárgyat) és a végrehajtási költséget. Ez az ún. visszvégrehajtás.” Hangsúlyozandó, hogy a végrehajtást kérő kérelmére történő megszüntetéssel ellentétben, ebben az esetben nem a végrehajtást foganatosító, hanem az elrendelő bíróság hatáskörébe tartozik a végrehajtás megszüntetéséről való döntés. „A Vht. 56. §-ának (1) bekezdésében említett közokirat leggyakrabban a bíróságnak a perújítás vagy a felülvizsgálati eljárás során hozott határozata, de előzetesen végrehajtható határozaton alapuló végrehajtás esetén lehet a másodfokú eljárásban hozott határozat is.”108 „Mindezen bírói döntések a végrehajtható okirat mögött meghúzódó végrehajtandó okiratot (határozatot) annulálják, vagy változtatják meg.”109 „A végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okirat esetében olyan jogerős bírósági határozatot kell csatolnia, mely tartalmazza, hogy a közjegyzői okirat érvénytelen, vagy azt tartalmazza, hogy a végrehajtási eljárás adósát illetően nincs végrehajtható közjegyzői okirat.”110