Fónyiné Kazareczki Andrea, Tolnai Ildikó

Ingatlanjog I.


A kérelemhez kötöttség elve

A jogok és jogilag jelentős tények bejegyzésére, illetve feljegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás – ha e törvény másként nem rendelkezik – az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul, és az ingatlan-nyilvántartásba csak az a jog, jogilag jelentős tény jegyezhető be, illetve kerülhet feljegyzésre, amelyet a kérelem vagy hatósági megkeresés megjelöl, vagy amit törvény alapján lefolytatott megfeleltetési eljárás során a bíróság jogerős döntésében megjelöl [Inytv. 6. § (1) bek.]. A fél kérelméhez, illetőleg a hatósági megkereséshez a földhivatal kötve van. Azért lényeges ez a megállapítás, mert ha olyan okirat kerül benyújtásra a földhivatalba, amely alapján több jog vagy tény is bejegyezhető lenne, de a fél kérelmében nem az összeset jelöli meg, a földhivatal csak ezekben a kérdésekben indít eljárást és hoz döntést! Ugyanakkor, ha a beadott okiratokhoz nem nyújtanak be kérelmet is, az eljárás meg sem indul, olyan, mintha az okiratokat be sem nyújtották volna. Ez azért is jelent komoly hátrányt a feleknek, mert ilyen esetben a földhivatal értelemszerűen nem hoz határozatot sem, míg ha – bármely okból – határozat születik, az ellen jogorvoslatnak is helye van. Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését a miniszter ingatlan-nyilvántartási törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott nyomtatványon benyújtott kérelemre vagy megkeresés alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba átvezetni. Az olyan kérelemre induló eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédet (ügyvédi irodát), jogtanácsost és a fél képviseletében eljáró közjegyzőt [Közjegyzői tv. 175. § (1) bek.]. A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani. Ha a szerződés (jognyilatkozat) létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy – ide nem értve az ingatlanügyi hatósági engedélyt – hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet a beleegyezéstől, illetve a jóváhagyástól számított 30 napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani [Inytv. 26. § (1)–(2) és (4) bek.]. A bejegyzést – ha jogszabály rendelkezéséből vagy a felek megállapodásából más nem következik – annak kell kérnie, aki ezáltal jogosulttá válik. Kérheti a bejegyzést az is, akinek ez bejegyzett jogát érinti [Inytv. 26. § (7) bek.]. A gyakorlatban felmerült a kérdés, hogy mivel az ingatlan-nyilvántartási eljárásban kötelező a jogi képviselet, az Ügyvédi tv. 27. § (4) bekezdése értelmében a bejegyzési kérelmet csak a szerződést szerkesztő ügyvéd nyújthatja be, vagy ezzel megbízhat másik ügyvédet is a fél. A Kúria egy eseti döntésében úgy foglalt állást, hogy az Alaptörvény 28. cikkével összhangban értelmezve a vonatkozó jogszabályokat és a szerződéses szabadság alapjognak nem minősülő alkotmányos jogát is, a jogi képviselet ellátására az okiratot ellenjegyző ügyvéd mellett más ügyvéd is jogosult. Önmagában azért, mert nem az ellenjegyző ügyvéd nyújtotta be a bejegyzés iránti kérelmet, azt nem lehet elutasítani az Inytv. 39. § (4) bekezdés d) pont alapján érdemi vizsgálat nélkül. A 26. § (4) bekezdése értelmében ugyanis nem az ügyvéd válik jogosulttá a bejegyzés által, hanem maga a fél, adásvétel esetében például a vevő (Kúria Kfv.III.37.889/2015/7.).

Ingatlanjog I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 822 4

A Ptk. magánjogi sorozat új kötetével egy olyan kézikönyvet szeretnénk a jogalkalmazók kezébe adni, amely számos gyakorlati példán át mutatja be a peres gyakorlatot, a hatékony jogszerzéshez és jogérvényesítéshez vezető utat, hogy minél színvonalasabban képviselhessék ügyfeleik érdekeit és szerezzenek érvényt jogaiknak, támogassák kötelezettségeik teljesítését.

A könyv I. fejezetében a magyar ingatlanjog történeti fejlődését kívánja bemutatni az Aranybullától a királyi dekrétumokon, Werbőczy Hármaskönyvén, a törvényhozás törvénycikkein keresztül 1945-ig; kiegészítve a Magyar Királyi Curia dologi jogra vonatkozó döntéseiből összegyűjtött szemelvényekkel. Ugyanitt esik szó az ingatlanjog forrásairól, a kötelmi és dologi jog kapcsolatáról, az ingatlan és ingatlanjog fogalmáról, az ingatlanok csoportosításáról.

A II. fejezet az ingatlantulajdonnak a Ptk. Dologi Jogi Könyvében foglalt általános szabályaival foglalkozik az 1959-es Ptk. és a bírói gyakorlat tükrében.

A III. fejezetben az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével foglalkozunk, kiemelt hangsúlyt fordítva az ingatlan-nyilvántartás működésére, buktatóira. A bírói gyakorlat segítségével mutatjuk be hogyan lehet a kívánt joghatást, a tulajdonszerzést minél eredményesebben elérni, hogyan kell bejegyzésre alkalmas okiratot szerkeszteni, milyen alakiságokra és a jogalanyok szerzési joga és lehetősége körében mire kell figyelni. Részletesen taglaljuk a tulajdonszerzési módozatokat, különös hangsúlyt fektetve a Ptk. új szabályaira, a bírói gyakorlatra, az ingatlanokkal kapcsolatos tulajdoni perek esetleges buktatóira.

A IV. fejezet ugyanilyen szempontok szerint foglalkozik az ingatlan közös tulajdonának létrejöttével és megszüntetési módozataival.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fonyine-tolnai-ingatlanjog-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave