Fónyiné Kazareczki Andrea, Tolnai Ildikó

Ingatlanjog I.


A kisajátítás

„A tulajdon védelmét a jogi szabályozás két irányban biztosítja: a jog egyfelől védi a tulajdonost a magánjogi jogalanyok részéről ért sérelmekkel szemben (a tulajdonjog magánjogi védelme), másfelől pedig védi az állammal szemben. A tulajdonjog állammal szembeni védelmének jogrendszerbeli alapja az Alaptörvény, amely a XIII. cikk (2) bekezdésében rögzíti, hogy tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. A tulajdon emberi jogi védelmének középpontjában is a kisajátítás áll. Az Európai Emberi Jogi Egyezményhez fűzött 1. Kiegészítő jegyzőkönyv a tulajdon védelméről szóló 1. cikke szerint minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához. Senkit sem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik. […] A kisajátítás a tulajdonjog elvonásának egyik legfontosabb, azon formáját jelenti, ahol az állam a teljes tulajdont elvonja úgy, hogy arra a tulajdonos akarata ellenére, nem szankciós jelleggel kerül sor. A kisajátításnak kiemelkedő jelentőséget ad, hogy az a tulajdonos akarata ellenére történik. […] A kisajátítás polgári jogi szempontból a tulajdon megszerzésének – és elvesztésének – egyik formája, amely jelentőségénél fogva külön szabályozás alá esik.” [Vékás Lajos – Gárdos Péter (szerk.): Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz. 1. köt., Wolters Kluwer, Budapest, 2014, 992–993. o.]

Ingatlanjog I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 822 4

A Ptk. magánjogi sorozat új kötetével egy olyan kézikönyvet szeretnénk a jogalkalmazók kezébe adni, amely számos gyakorlati példán át mutatja be a peres gyakorlatot, a hatékony jogszerzéshez és jogérvényesítéshez vezető utat, hogy minél színvonalasabban képviselhessék ügyfeleik érdekeit és szerezzenek érvényt jogaiknak, támogassák kötelezettségeik teljesítését.

A könyv I. fejezetében a magyar ingatlanjog történeti fejlődését kívánja bemutatni az Aranybullától a királyi dekrétumokon, Werbőczy Hármaskönyvén, a törvényhozás törvénycikkein keresztül 1945-ig; kiegészítve a Magyar Királyi Curia dologi jogra vonatkozó döntéseiből összegyűjtött szemelvényekkel. Ugyanitt esik szó az ingatlanjog forrásairól, a kötelmi és dologi jog kapcsolatáról, az ingatlan és ingatlanjog fogalmáról, az ingatlanok csoportosításáról.

A II. fejezet az ingatlantulajdonnak a Ptk. Dologi Jogi Könyvében foglalt általános szabályaival foglalkozik az 1959-es Ptk. és a bírói gyakorlat tükrében.

A III. fejezetben az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével foglalkozunk, kiemelt hangsúlyt fordítva az ingatlan-nyilvántartás működésére, buktatóira. A bírói gyakorlat segítségével mutatjuk be hogyan lehet a kívánt joghatást, a tulajdonszerzést minél eredményesebben elérni, hogyan kell bejegyzésre alkalmas okiratot szerkeszteni, milyen alakiságokra és a jogalanyok szerzési joga és lehetősége körében mire kell figyelni. Részletesen taglaljuk a tulajdonszerzési módozatokat, különös hangsúlyt fektetve a Ptk. új szabályaira, a bírói gyakorlatra, az ingatlanokkal kapcsolatos tulajdoni perek esetleges buktatóira.

A IV. fejezet ugyanilyen szempontok szerint foglalkozik az ingatlan közös tulajdonának létrejöttével és megszüntetési módozataival.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fonyine-tolnai-ingatlanjog-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave