Abban az esetben, amikor az ingatlan adásvétel során a felek a vételár részletekben való megfizetésében állapodtak meg, de az eladó már a teljes vételár megfizetése előtt a vevő birtokába adja az ingatlant, részletvételről beszélünk. Gazdasági vagy egyéb érdekek indokolhatják az ilyen megoldást, magánszemélyek közötti szerződéskötésnél azonban elég ritka. A Ptk. annyiban hozott újat a részletvétel szabályozásában, hogy ha a vevő valamely részletet az esedékességekor nem fizet meg, az eladó – választása szerint – az elállás vagy a részletfizetési kedvezmény megvonásának jogát gyakorolhatja. Ennek lehetőségét a törvény teremti meg, szemben az 1959-es Ptk. szabályozásával, amikor csak abban az esetben illette meg ez a jog az eladót, ha ezt a szerződésben kikötötték. Olyan általánossá vált a gyakorlatban e jogkövetkezmények kikötése és alkalmazása, hogy a jogalkotó célszerűnek találta a törvényi felhatalmazást is. Természetesen ez is diszpozitív szabály, a felek megállapodhatnak eltérően, kiköthetik egyik vagy másik jogot a szerződésben vagy éppen kizárhatják e jogok alkalmazását, de ha egyik sem történik, a törvény alapján, ex lege gyakorolhatja a jogkövetkezményeket az eladó. Általában a felek az első részlet elmulasztásának esetére már előírják valamelyik jog gyakorlását. A törvényalkotó szándéka azonban az, hogy lehetőleg a szerződések maradjanak fenn, azok menjenek teljesedésbe, mert ez szolgálja a gazdaság, a felek és a jogbiztonság érdekeit, ezért előírja, hogy a jogkövetkezményt a vevőnek a fizetéssel első ízben történő késedelembe esése esetén az eladó csak akkor alkalmazhatja, ha a vevőt a jog gyakorlásáról előzetesen értesítette és neki a teljesítésre megfelelő időt engedett [Ptk. 6:227. § (1) bek.]. Ez a szabály összhangban van a felek azon kötelezettségével, hogy a szerződés teljesítése során is kötelesek együttműködni.