Fónyiné Kazareczki Andrea, Tolnai Ildikó

Ingatlanjog I.


A közös tulajdon hasznainak szedése, költségviselés és veszélyviselés

A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is (Ptk. 5:75. §). Az 1959-es Ptk.-val azonos a szabályozás, a hasznok, költségek, károk viselésének alapvető rendező elve a tulajdonostársak egész ingatlantulajdonhoz viszonyított tulajdoni hányada. Ez sem kógens szabály azonban, tehát a tulajdonostársak ettől eltérően is megállapodhatnak. A megállapodás nincs alakisághoz kötve, lehet írásban, szóban, de akár ráutaló magatartással is létrehozni. A hasznok megosztásánál nem lehet figyelmen kívül hagyni az ingatlan tulajdonostársai között kialakult használati rendet sem. Vizsgálni kell, hogy a használat írásban, szóban vagy ráutaló magatartással történt megosztása esetleg éppen a hasznosíthatóság érdekében történt. Nem lehet kizárni, hogy a használat rendjének megosztása éppen azzal a szándékkal történt, hogy mindegyik tulajdonostárs a maga kizárólagosan használt részét hasznosítsa, hasznait szedje. Ebben az esetben a hasznok nem feltétlenül a tulajdoni hányadok szerint oszlanak meg. Amennyiben a felek erre irányuló kifejezett szándéka megállapítható, egyik tulajdonostárs sem tarthat igényt a másik által beszedett haszonra, vagy annak az ő tulajdoni hányada szerinti arányos részére, mert az a felek megállapodása, szerződése sérelmét jelentené. Ilyen megállapodást egyik tulajdonostárs, vagy annak jogutódja sem változtathat meg egyoldalúan, csak újabb megállapodással. Ha a ráutaló magatartással megváltoztatott használati és ennek következtében hasznok szedési rend ellen hosszabb időn át a tulajdonostársak – bár tudtak róla – nem tiltakoznak, azt elfogadják, meg lehet állapítani, hogy ráutaló magatartással a felek módosították az eredeti megállapodást.

Ingatlanjog I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 822 4

A Ptk. magánjogi sorozat új kötetével egy olyan kézikönyvet szeretnénk a jogalkalmazók kezébe adni, amely számos gyakorlati példán át mutatja be a peres gyakorlatot, a hatékony jogszerzéshez és jogérvényesítéshez vezető utat, hogy minél színvonalasabban képviselhessék ügyfeleik érdekeit és szerezzenek érvényt jogaiknak, támogassák kötelezettségeik teljesítését.

A könyv I. fejezetében a magyar ingatlanjog történeti fejlődését kívánja bemutatni az Aranybullától a királyi dekrétumokon, Werbőczy Hármaskönyvén, a törvényhozás törvénycikkein keresztül 1945-ig; kiegészítve a Magyar Királyi Curia dologi jogra vonatkozó döntéseiből összegyűjtött szemelvényekkel. Ugyanitt esik szó az ingatlanjog forrásairól, a kötelmi és dologi jog kapcsolatáról, az ingatlan és ingatlanjog fogalmáról, az ingatlanok csoportosításáról.

A II. fejezet az ingatlantulajdonnak a Ptk. Dologi Jogi Könyvében foglalt általános szabályaival foglalkozik az 1959-es Ptk. és a bírói gyakorlat tükrében.

A III. fejezetben az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével foglalkozunk, kiemelt hangsúlyt fordítva az ingatlan-nyilvántartás működésére, buktatóira. A bírói gyakorlat segítségével mutatjuk be hogyan lehet a kívánt joghatást, a tulajdonszerzést minél eredményesebben elérni, hogyan kell bejegyzésre alkalmas okiratot szerkeszteni, milyen alakiságokra és a jogalanyok szerzési joga és lehetősége körében mire kell figyelni. Részletesen taglaljuk a tulajdonszerzési módozatokat, különös hangsúlyt fektetve a Ptk. új szabályaira, a bírói gyakorlatra, az ingatlanokkal kapcsolatos tulajdoni perek esetleges buktatóira.

A IV. fejezet ugyanilyen szempontok szerint foglalkozik az ingatlan közös tulajdonának létrejöttével és megszüntetési módozataival.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fonyine-tolnai-ingatlanjog-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave