Fónyiné Kazareczki Andrea, Tolnai Ildikó

Ingatlanjog I.


Növényzet

Még nem esett szó a növényzet szükségtelen zavaró hatásáról, pedig ez két szomszédos ingatlan tulajdonosa (birtokosa, használója) között gyakran konfliktusok forrása a szomszédba áthajló ágak, az arról lehulló gyümölcsök, a közös határvonal közelében ültetett vagy kinőtt növényzet gyökérzetének szomszédjogi sérelmet okozó hatása miatt. Itt kell megemlíteni a PK 3. számú állásfoglalásnak azt az előírását, amely szerint a szomszédos ingatlanon – különösen a közös határvonal közelében – levő növényzet zavaró, károsító hatása miatt a növényzet eltávolítása iránt indított perben mindenkor azt kell vizsgálni, hogy a növényzet szükségtelenül zavarja-e a szomszédot ingatlana birtoklásában, okoz-e kárt, vagy fennáll-e a károsodás veszélye. A növényzet kivágására való kötelezésre kivételesen kerülhet sor, csak abban az esetben, ha az érdeksérelem más módon, így kártérítéssel sem hárítható el. Ez a tétel napjainkban, az ítélkezési gyakorlatban permanensen érvényesül, és ettől a Ptk. 5:23. §-ában írt változatlan tartalmú rendelkezésére tekintettel a jövőben sem indokolt eltérni. Ezért a növényzet zavaró hatása miatt indított szomszédjogi perekben – amellett, hogy a zavaró hatás ténye, mibenléte és mértéke szakkérdés lehet – a bíróságoknak továbbra is arra kell törekedniük, hogy a természeti környezet a lehető legteljesebb mértékben megmaradjon, és a növényzet eltávolítására csak kivételesen indokolt esetekben kerüljön sor. Adott esetben az alternatív megoldások megtalálásához ugyancsak célszerű szakértő közreműködését igénybe venni. Így a P.törv.I.20.554/1989. szám alatt meghozott legfelsőbb bírósági döntésben megnyilvánuló iránymutatás továbbra is érvényesülhet a polgári peres eljárásokban.

Ingatlanjog I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 822 4

A Ptk. magánjogi sorozat új kötetével egy olyan kézikönyvet szeretnénk a jogalkalmazók kezébe adni, amely számos gyakorlati példán át mutatja be a peres gyakorlatot, a hatékony jogszerzéshez és jogérvényesítéshez vezető utat, hogy minél színvonalasabban képviselhessék ügyfeleik érdekeit és szerezzenek érvényt jogaiknak, támogassák kötelezettségeik teljesítését.

A könyv I. fejezetében a magyar ingatlanjog történeti fejlődését kívánja bemutatni az Aranybullától a királyi dekrétumokon, Werbőczy Hármaskönyvén, a törvényhozás törvénycikkein keresztül 1945-ig; kiegészítve a Magyar Királyi Curia dologi jogra vonatkozó döntéseiből összegyűjtött szemelvényekkel. Ugyanitt esik szó az ingatlanjog forrásairól, a kötelmi és dologi jog kapcsolatáról, az ingatlan és ingatlanjog fogalmáról, az ingatlanok csoportosításáról.

A II. fejezet az ingatlantulajdonnak a Ptk. Dologi Jogi Könyvében foglalt általános szabályaival foglalkozik az 1959-es Ptk. és a bírói gyakorlat tükrében.

A III. fejezetben az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével foglalkozunk, kiemelt hangsúlyt fordítva az ingatlan-nyilvántartás működésére, buktatóira. A bírói gyakorlat segítségével mutatjuk be hogyan lehet a kívánt joghatást, a tulajdonszerzést minél eredményesebben elérni, hogyan kell bejegyzésre alkalmas okiratot szerkeszteni, milyen alakiságokra és a jogalanyok szerzési joga és lehetősége körében mire kell figyelni. Részletesen taglaljuk a tulajdonszerzési módozatokat, különös hangsúlyt fektetve a Ptk. új szabályaira, a bírói gyakorlatra, az ingatlanokkal kapcsolatos tulajdoni perek esetleges buktatóira.

A IV. fejezet ugyanilyen szempontok szerint foglalkozik az ingatlan közös tulajdonának létrejöttével és megszüntetési módozataival.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fonyine-tolnai-ingatlanjog-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave