Szigorú lejáratúnak mondjuk a teljesítési határidőt, ha a felek megállapodásánál, vagy a szolgáltatás rendeltetésénél fogva a szerződésben vállaltakat a pontosan meghatározott időpontban – és nem máskor – kell teljesíteni. Az 1959-es Ptk. 300. § (2) bekezdésének értelmezése körében kialakult és töretlennek mondható bírói gyakorlat szerint az a körülmény, hogy a felek pontosan naptár szerint meghatározták a teljesítés idejét, önmagában még nem teszi a lejáratot szigorúvá, ehhez a szerződésben történő többletkikötésre, annak külön határozott, egyértelmű kifejezésére is szükség van, hogy a teljesítésnek csakis a meghatározott időben, és nem máskor meg kell történnie, hacsak a szolgáltatás felismerhető rendeltetéséből a fix határidő nem következik.345 „A szigorú (fix) lejáratú kötelem esetében […] a hitelező elszegheti a szolgáltatást pusztán a lejárat eltelte okából, érdekmúlás igazolása nélkül is. Szigorú lejáratú a kötelem, ha a kötelezettséget a szerződés szerint pontosan a meghatározott időben – s nem máskor – kell teljesíteni. Ilyenkor a hitelező a teljesítést előzetes külön nyilatkozat nélkül egyszerűen visszautasíthatja, anélkül, hogy a teljesítésre póthatáridőt kellene szabnia.”346 Ez a megközelítés – a terminológia megváltozását figyelembe véve – a Ptk. 6:154. § (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása során hatályos jogunkban is irányadónak tekinthető. A szolgáltatás rendeltetéséből fakadóan nem tekintette szigorú határidőnek a Kúria a felek előszerződésében egy új cég alapítására vonatkozó határidőt. Ilyen esetben pedig – érdekmúlás bizonyítása és póthatáridő tűzése nélkül az előszerződéstől nem lehet elállni.347 Hasonlóképpen foglalt állást a Győri Ítélőtábla Gf.20.097/2009/5. ítélete is: önmagában nem alapozza meg a szerződéstől való elállási jogot az, hogy a szerződésben (előszerződésben) a felek dátum szerint, avagy dátum szerint meghatározható módon rögzítik, hogy a szolgáltatást (jelen esetben a szerződés megkötését) meddig kell teljesíteni. Ez érdekmúlás bizonyítása nélkül elállási jogot megalapozó (ún. fix határidő) tűzésének csak akkor tekinthető, ha ezt a szerződés egyértelműen tartalmazza.348