Leszkoven László

Szerződésszegés a polgári jogban

2., átdolgozott kiadás


A hiba ismerete és az érdekleengedés

Ilyen helyzet egyébként előállhat egyoldalú szándékkal is, méghozzá a jogosult oldalán. Egy egyszerű példával élve az egyetemi oktató a bolt polcán található hibás dolgot (pl. félig töltött, de lezárt, lefóliázott BB pezsgőspalack, Coca-cola üvegbe töltött Sztár narancs üdítő stb.) a hibátlan termék áráért is megvásárolja, annak érdekében, hogy óráin szemléltető példaként bemutathassa.445 Ez egyébként a korábban érdekleengedésként említett jogi helyzettel nagy hasonlóságot mutató tényállás: a megszokott – rendeltetésszerű – használhatóság kritériumát ilyenkor a jogosult egyoldalú akarata mintegy kipótolja, a hibás termék erre irányuló külön konszenzus hiányában is (a szerződéses érdek leengedéseként) hibátlannak tekintendő. Más kérdés, hogy ez a jogosulti akarat nehezen rekonstruálható, mondhatni könnyen eltagadható. Ilyenkor a valóságban fennálló (de nem bizonyítható) jogosulti „érdekleengedés” semmilyen jogi hatással nincs a szerződéses kötelemre, a kötelezett tehát a hibás teljesítés miatt helytállni tartozik. Ugyancsak más – elsősorban nem ezen esetkör alá tartozó, de rokonítható – a helyzet akkor, ha a hibás terméket a jogosult utóbb megváltozott szándéka miatt megtartja, de az értékcsökkenés megtérítésére igényt tart. Bíró példájával élve, a papírtalpú bakancs téli használatra ugyan nem, de színházi jelmeznek alkalmas lehet. Egy ilyen tartalmú jogosulti akarat azonban a hibás teljesítés tényén egyáltalán nem változtat.

Szerződésszegés a polgári jogban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 866 8

A 2016-ban megjelent első kiadás óta történt joggyakorlatbéli pontosítások, a 2018. január 1-jén hatályba lépett új polgári eljárásjogi kódex, a 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) folytán szükségessé vált a szerződésszegés kérdésköréről szóló monográfia kiegészítése. Mivel a Pp. alapjaiban változtatott a polgári jogi igényérvényesítés keretrendszerén, ezért elengedhetetlen – szigorúan az anyagi jogi problémákhoz kapcsolódóan – az új törvény szabályainak „felvillantása”, amit a szerző – támaszkodva az eljárásjogi kommentárirodalom legjobbjaira – kiváló gyakorlati érzékkel old meg.

A szerződésszegés kérdésköre – aligha vitathatóan – a szerződési jog egyik legintenzívebb területe. A szerződés lényege, hogy a felek által célzott szolgáltatás megvalósuljon, ha ez elmarad, nyomban előáll a szerződésszegés állapota.

A könyv a szerződésszegés polgári jogi szabályai címet viseli. A szerző e monográfiában kizárólag a magyar polgári jog szabályait tekinti át a régi magyar magánjogi irodalom remekeiből (elsősorban Grosschmid Béni, Szladits Károly, Beck Salamon műveiből) vett, máig is irányadó gondolatokon elindulva, mindvégig a hatályos polgári jog talaján mozogva. Az objektív és szubjektív szerződésszegés, a visszatartási jog, az elállás, a késedelem és a hibás teljesítés, a termékszavatosság és a hibás teljesítéssel okozott kár stb. joganyaga mellett a műben szó esik a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a foglaló, a jogvesztés kikötés és a kötbér valamint az egyéb kötbérfajták (pl. az objektív kárátalányok) kötelmet erősítő, támogató szerepéről, de helyet kapnak a műben érdekes, a mai irodalomban máshol kevesebb figyelemben részesülő jogintézmények és problémák is, mint pl. a kamatban rejlő funkciók, a szerződésszegés témakörének érdekérzékenysége és az érdekleengedés vagy az igényhalmazatok (non-cumul problémája vagy tapadó kár és szavatossági igények kapcsolata) kérdésköre és így tovább.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szerzodesszeges-a-polgari-jogban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave