Leszkoven László

Szerződésszegés a polgári jogban

2., átdolgozott kiadás


A kereset elemei, a jogállítás, jogalap megjelölése

A Polgári perrendtartás rendelkezései az eddigi szabályokhoz képest sokkal részletesebben tárgyalják a keresetlevél kötelező elemeit, megkövetelik ezek pontos előadását, a hiányokat ugyanakkor szigorúan szankcionálják. A jogi irodalomban fellelhető álláspontok is tanúsítják, hogy a törvényi előírások betartása sokszor egyáltalán nem egyszerű feladat. Az egyik mértékadó kommentár felveti a kérdést, hogy „ha a fél kötelezettségét maga a szerződés tételesen tartalmazza (pl. a vevő köteles 100 ezer forint vételárat megfizetni), akkor jogalapként melyik Ptk.-rendelkezést kell feltüntetni.” A vonatkozó rész szerzője a Ptk. 6:215. §, a 6:58. § és a 6:34. § normáit hozza, mint lehetséges megoldásokat, és álláspontja szerint a legjobb megoldásnak a 6:58. § rendelkezését kell tekinteni.44 Nézetünk szerint ezzel szemben a Ptk. 6:215. § rendelkezését lenne helyes megjelölni. Meglehet az is, hogy mindkettő mellett lehet helytálló érveket felhozni, de mégiscsak úgy tűnik, hogy a megoldás érzék dolga. Arról nem szól a Pp. 170. § (2) bekezdés b) pontja, hogy lehet-e több jogalapot is egy kereseti kérelemhez felhozni (anélkül, hogy e „jogalaptöbbség” miatt halmazat állna elő). Úgy gondoljuk, hogy ezt nem lehet kizárni, ha a megjelölt jogalapok a keresettel érvényesített egységes követelést együttesen alapozzák meg.45 Bizonyos az is, hogy a gyakorlatban sok határesettel fogunk találkozni, különösen a vegyes szerződések esetében. Ilyenkor a felperesek vélhetően majd az általánosabb és elméletileg sem kifogásolható jogszabályhelyre utalással fogják előterjeszteni kereseteiket, semmint a speciálisabb jogcímen, így a kiegészítés, pontosítás a jogi érvelésre marad.

Szerződésszegés a polgári jogban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 866 8

A 2016-ban megjelent első kiadás óta történt joggyakorlatbéli pontosítások, a 2018. január 1-jén hatályba lépett új polgári eljárásjogi kódex, a 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) folytán szükségessé vált a szerződésszegés kérdésköréről szóló monográfia kiegészítése. Mivel a Pp. alapjaiban változtatott a polgári jogi igényérvényesítés keretrendszerén, ezért elengedhetetlen – szigorúan az anyagi jogi problémákhoz kapcsolódóan – az új törvény szabályainak „felvillantása”, amit a szerző – támaszkodva az eljárásjogi kommentárirodalom legjobbjaira – kiváló gyakorlati érzékkel old meg.

A szerződésszegés kérdésköre – aligha vitathatóan – a szerződési jog egyik legintenzívebb területe. A szerződés lényege, hogy a felek által célzott szolgáltatás megvalósuljon, ha ez elmarad, nyomban előáll a szerződésszegés állapota.

A könyv a szerződésszegés polgári jogi szabályai címet viseli. A szerző e monográfiában kizárólag a magyar polgári jog szabályait tekinti át a régi magyar magánjogi irodalom remekeiből (elsősorban Grosschmid Béni, Szladits Károly, Beck Salamon műveiből) vett, máig is irányadó gondolatokon elindulva, mindvégig a hatályos polgári jog talaján mozogva. Az objektív és szubjektív szerződésszegés, a visszatartási jog, az elállás, a késedelem és a hibás teljesítés, a termékszavatosság és a hibás teljesítéssel okozott kár stb. joganyaga mellett a műben szó esik a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a foglaló, a jogvesztés kikötés és a kötbér valamint az egyéb kötbérfajták (pl. az objektív kárátalányok) kötelmet erősítő, támogató szerepéről, de helyet kapnak a műben érdekes, a mai irodalomban máshol kevesebb figyelemben részesülő jogintézmények és problémák is, mint pl. a kamatban rejlő funkciók, a szerződésszegés témakörének érdekérzékenysége és az érdekleengedés vagy az igényhalmazatok (non-cumul problémája vagy tapadó kár és szavatossági igények kapcsolata) kérdésköre és így tovább.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szerzodesszeges-a-polgari-jogban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave