Leszkoven László

Szerződésszegés a polgári jogban

2., átdolgozott kiadás


A visszatartási jog időlegessége

A visszatartási jog – ahogyan azt az indokolás is kifejezetten rögzíti – nem végleges, hanem időleges szerződésszegési jogkövetkezmény. Joghatása éppen ezért nem abban áll, hogy a szerződésszegéssel érintett polgári jogi jogviszonyt rendezze (esetleg véglegesen el is rendezze). A szerződésszegés esetében alkalmazandó visszatartási jog a saját szolgáltatás időleges, nem végleges nem teljesítése. A visszatartási jog nem elsősorban a dologra (a visszatartásra jogosult személy dolgára, tulajdonára, pénzére) figyelmez, hanem magára a szolgáltatásra, bizonyos értelemben tehát inkább a magatartásra (szolgáltatás, mint közvetlen tárgy), mint a szolgáltatandó dologra (közvetett tárgy). Ez fejti meg azt is, hogy a kötelmi jogi visszatartási jog keretében „vissza lehet tartani azt is, ami még nincs”. Ha tehát az erre jogosult fél a szolgáltatását jogszerűen tartja vissza, lényegében közömbös, hogy azzal valójában rendelkezik-e vagy sem. A szolgáltatási kötelezettség alóli felmentés elnyeli annak vizsgálatát, hogy tudott volna-e a visszatartási jog megnyílása esetén egyébként a maga részéről teljesíteni. Ilyenkor ugyanis a Ptk. 6:139. § szerinti visszatartási jog a szolgáltatás elé áll, mintegy lefékezi a köteles magatartást, így nincs jelentősége hogy a szolgáltatás tárgyát beszerezte-e, előállította-e, maga nevére kerítette-e, a nyilatkozatot aláírta-e, az árut becsomagolva a fuvarozónak átadta-e stb.

Szerződésszegés a polgári jogban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 866 8

A 2016-ban megjelent első kiadás óta történt joggyakorlatbéli pontosítások, a 2018. január 1-jén hatályba lépett új polgári eljárásjogi kódex, a 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) folytán szükségessé vált a szerződésszegés kérdésköréről szóló monográfia kiegészítése. Mivel a Pp. alapjaiban változtatott a polgári jogi igényérvényesítés keretrendszerén, ezért elengedhetetlen – szigorúan az anyagi jogi problémákhoz kapcsolódóan – az új törvény szabályainak „felvillantása”, amit a szerző – támaszkodva az eljárásjogi kommentárirodalom legjobbjaira – kiváló gyakorlati érzékkel old meg.

A szerződésszegés kérdésköre – aligha vitathatóan – a szerződési jog egyik legintenzívebb területe. A szerződés lényege, hogy a felek által célzott szolgáltatás megvalósuljon, ha ez elmarad, nyomban előáll a szerződésszegés állapota.

A könyv a szerződésszegés polgári jogi szabályai címet viseli. A szerző e monográfiában kizárólag a magyar polgári jog szabályait tekinti át a régi magyar magánjogi irodalom remekeiből (elsősorban Grosschmid Béni, Szladits Károly, Beck Salamon műveiből) vett, máig is irányadó gondolatokon elindulva, mindvégig a hatályos polgári jog talaján mozogva. Az objektív és szubjektív szerződésszegés, a visszatartási jog, az elállás, a késedelem és a hibás teljesítés, a termékszavatosság és a hibás teljesítéssel okozott kár stb. joganyaga mellett a műben szó esik a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a foglaló, a jogvesztés kikötés és a kötbér valamint az egyéb kötbérfajták (pl. az objektív kárátalányok) kötelmet erősítő, támogató szerepéről, de helyet kapnak a műben érdekes, a mai irodalomban máshol kevesebb figyelemben részesülő jogintézmények és problémák is, mint pl. a kamatban rejlő funkciók, a szerződésszegés témakörének érdekérzékenysége és az érdekleengedés vagy az igényhalmazatok (non-cumul problémája vagy tapadó kár és szavatossági igények kapcsolata) kérdésköre és így tovább.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szerzodesszeges-a-polgari-jogban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave