Leszkoven László

Szerződésszegés a polgári jogban

2., átdolgozott kiadás


Bevezető megjegyzések

A Ptk. a szerződésszegés közös szabályai között szabályozza a közreműködőért való felelősség kérdését. A 6:148. § (1) bekezdése szerint aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához más személy közreműködését veszi igénybe, az igénybe vett személy magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el. „A közreműködőért való felelősség lényege tehát az, hogy aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához mást vesz igénybe, ennek magatartásáért felelős. Nem azt kell vizsgálni, hogy a közreműködőt igénybe vevő fél hogyan járt el – pl. gondosan választotta-e ki a közreműködőt – hanem azt, hogy hogyan járt el a közreműködő. Ha ennek személyében a felelősség feltételei megvalósultak, akkor az a személy, aki a közreműködését igénybe vette felelős.”206 Ez azt jelenti, hogy hatályos jogunkban a jogosulttal szerződő fél az általa – tegyük hozzá nyomban: jogszerűen – igénybe vett közreműködő magatartásáért főszabályként kártérítési felelősséggel tartozik. A felelősség alól a Ptk. 6:142. § korábban ismertetett kimentési rendjének figyelembevételével mentheti ki magát. A kötelezett ezért a jogosulttal szemben a kártérítési felelősség alól akkor mentesül, ha bizonyítani tudja, hogy a szerződésszegést a közreműködő ellenőrzési körén kívüli és a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta és a közreműködőtől nem volt elvárható, hogy a szerződésszegést elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.207 Más álláspont szerint ilyen esetben a kötelezettnek mind a saját, mind pedig a közreműködő magatartását ki kell mentenie.208 Nézetünk szerint ez utóbbi a helyes: a jogosultat a kötelezettel kötött szerződés megszegéséből eredő – a kötelezettel szemben érvényesített – kárigény egységes, nincs jelentősége annak, hogy a kár a kötelezett saját magatartásának, vagy olyan személy magatartásának eredményeként állott elő, akinek jogi tényeiért (magatartásáért, mulasztásáért) a kötelezett felel. Ilyenkor a kárigény jogi természetét mintegy egyenes vonalban, előre nézve szemléljük. Amikor a kötelezett a vele szembeni kárigény ellenében védekezni kezd, már visszafelé tekintünk, ebből a nézőpontból azonban a jogosult felé tekintve az egységes kárigénynek két szála van, ezt a két szálat pedig egyformán meg kell vizsgálni. Nem a jogosultra tartozó kérdés, hogy a szerződésszegéssel összefüggésben bekövetkezett kár milyen hiba folyománya, hanem ellenkezőleg, ez a kötelezett vállára nehezedő bizonyítási teher. Ennek oka végtelenül egyszerű: mind a Ptk. 6:129. § (1) bekezdésének, mind pedig a 6:148. § (1) bekezdésének értelme az, hogy a közreműködő igénybevétele következtében a közreműködő magatartása a kárfelelősség szempontjából a kötelezetti magatartásba „belesimul”, ha úgy tetszik a kimentendő magatartások a kötelezetti pozícióban megkettőződnek. Ebben a kérdésben a GK 18. számú állásfoglalás megállapításai tükröződnek vissza, azzal, hogy a gyakorlat a megváltozott jogi környezetben is – a fenti okfejtéssel – alkalmazást nyerhet.209

Szerződésszegés a polgári jogban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 866 8

A 2016-ban megjelent első kiadás óta történt joggyakorlatbéli pontosítások, a 2018. január 1-jén hatályba lépett új polgári eljárásjogi kódex, a 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) folytán szükségessé vált a szerződésszegés kérdésköréről szóló monográfia kiegészítése. Mivel a Pp. alapjaiban változtatott a polgári jogi igényérvényesítés keretrendszerén, ezért elengedhetetlen – szigorúan az anyagi jogi problémákhoz kapcsolódóan – az új törvény szabályainak „felvillantása”, amit a szerző – támaszkodva az eljárásjogi kommentárirodalom legjobbjaira – kiváló gyakorlati érzékkel old meg.

A szerződésszegés kérdésköre – aligha vitathatóan – a szerződési jog egyik legintenzívebb területe. A szerződés lényege, hogy a felek által célzott szolgáltatás megvalósuljon, ha ez elmarad, nyomban előáll a szerződésszegés állapota.

A könyv a szerződésszegés polgári jogi szabályai címet viseli. A szerző e monográfiában kizárólag a magyar polgári jog szabályait tekinti át a régi magyar magánjogi irodalom remekeiből (elsősorban Grosschmid Béni, Szladits Károly, Beck Salamon műveiből) vett, máig is irányadó gondolatokon elindulva, mindvégig a hatályos polgári jog talaján mozogva. Az objektív és szubjektív szerződésszegés, a visszatartási jog, az elállás, a késedelem és a hibás teljesítés, a termékszavatosság és a hibás teljesítéssel okozott kár stb. joganyaga mellett a műben szó esik a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a foglaló, a jogvesztés kikötés és a kötbér valamint az egyéb kötbérfajták (pl. az objektív kárátalányok) kötelmet erősítő, támogató szerepéről, de helyet kapnak a műben érdekes, a mai irodalomban máshol kevesebb figyelemben részesülő jogintézmények és problémák is, mint pl. a kamatban rejlő funkciók, a szerződésszegés témakörének érdekérzékenysége és az érdekleengedés vagy az igényhalmazatok (non-cumul problémája vagy tapadó kár és szavatossági igények kapcsolata) kérdésköre és így tovább.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szerzodesszeges-a-polgari-jogban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave