Leszkoven László

Szerződésszegés a polgári jogban

2., átdolgozott kiadás


Kivételek a főszabály alól

A Ptk. részleges szerződésszegésről szóló szabálya ugyanakkor azt is kimondja, hogy a 6:149. § szerinti főszabály – vagyis a jogkövetkezmények részleges alkalmazása – osztható szolgáltatás esetben sem lehetséges akkor, ha ez a jogosult lényeges jogi érdekét sértené. Ebben a vonatkozásban szemléletbeli változás jelenik meg a jogszabályban. Az 1959-es Ptk. 317. § (1) bekezdése ugyanis úgy fogalmazott, hogy osztható szolgáltatás egy részére vonatkozó szerződésszegés esetében a szerződésszegés következményei csak erre a részre következnek be, a jogosult azonban a szerződésszegésből eredő jogait az egész szerződésre nézve gyakorolhatja, ha bizonyítja, hogy a további teljesítés a szerződésszegés következtében már nem áll érdekében. Ilyenkor a főszabály az egységesség, de csak a jogosult döntésén és a törvényi követelményre vonatkozó bizonyításának sikerén alapulhatott az egész szolgáltatásra kiterjedő szavatossági igény. Vagyis osztható szolgáltatás esetében az 1959-es Ptk. 317. § (1) bekezdése nem fogalmazott meg fordított – az egész szerződésre kiterjedő – igényérvényesítési lehetőséget. Ezzel szemben a Ptk. 6:149. § törvényi szabályként állapít meg a részleges szerződésszegés főszabálya alól kivételt, méghozzá arra az esetre, ha a jogkövetkezmények részleges alkalmazása a jogosult lényeges jogi érdekét sértené.

Szerződésszegés a polgári jogban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 866 8

A 2016-ban megjelent első kiadás óta történt joggyakorlatbéli pontosítások, a 2018. január 1-jén hatályba lépett új polgári eljárásjogi kódex, a 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) folytán szükségessé vált a szerződésszegés kérdésköréről szóló monográfia kiegészítése. Mivel a Pp. alapjaiban változtatott a polgári jogi igényérvényesítés keretrendszerén, ezért elengedhetetlen – szigorúan az anyagi jogi problémákhoz kapcsolódóan – az új törvény szabályainak „felvillantása”, amit a szerző – támaszkodva az eljárásjogi kommentárirodalom legjobbjaira – kiváló gyakorlati érzékkel old meg.

A szerződésszegés kérdésköre – aligha vitathatóan – a szerződési jog egyik legintenzívebb területe. A szerződés lényege, hogy a felek által célzott szolgáltatás megvalósuljon, ha ez elmarad, nyomban előáll a szerződésszegés állapota.

A könyv a szerződésszegés polgári jogi szabályai címet viseli. A szerző e monográfiában kizárólag a magyar polgári jog szabályait tekinti át a régi magyar magánjogi irodalom remekeiből (elsősorban Grosschmid Béni, Szladits Károly, Beck Salamon műveiből) vett, máig is irányadó gondolatokon elindulva, mindvégig a hatályos polgári jog talaján mozogva. Az objektív és szubjektív szerződésszegés, a visszatartási jog, az elállás, a késedelem és a hibás teljesítés, a termékszavatosság és a hibás teljesítéssel okozott kár stb. joganyaga mellett a műben szó esik a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a foglaló, a jogvesztés kikötés és a kötbér valamint az egyéb kötbérfajták (pl. az objektív kárátalányok) kötelmet erősítő, támogató szerepéről, de helyet kapnak a műben érdekes, a mai irodalomban máshol kevesebb figyelemben részesülő jogintézmények és problémák is, mint pl. a kamatban rejlő funkciók, a szerződésszegés témakörének érdekérzékenysége és az érdekleengedés vagy az igényhalmazatok (non-cumul problémája vagy tapadó kár és szavatossági igények kapcsolata) kérdésköre és így tovább.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szerzodesszeges-a-polgari-jogban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave