Leszkoven László

Szerződésszegés a polgári jogban

2., átdolgozott kiadás


Szerződési szabadság a jogkövetkezmények terén

A szerződésszegés jogkövetkezményeinek és magának a szerződésszegéssel előálló jogviszonynak a kezelése egyébként a felek magánautonómiájának körébe esik. Ha a megállapodás, kikötés nem ütközik jogszabályba (nem irányul jogszabály megkerülésére), úgy semmi akadálya nincs annak, hogy a felek maguk rendezzék a szerződésszegéssel előállt helyzetet. Ennek lehetőségei sokszínűen, igen széles skálán jelennek meg, a jogszabály adta lehetőség egyszerű kitöltésétől kezdve (pl. kötbért kötnek ki, meghatározzák a késedelmi kamat mértékét, szigorú – fix – határidőt kötnek ki stb.), új, a Ptk.-ban nem nevesített szerződésszegési esetkör szerződésben rögzítésén (pl. környezetterhelési kötbér), a törvényes jogkövetkezmények tartalmának tilalomba nem ütköző átalakításán (felelősségtől független „kötbér” kikötése) át egészen egyes szankciók mellőzéséig stb. terjedhet. E szabadságot feltérképezni nem lehet, legfeljebb körvonalazni lehetséges a tartalomszabadság és diszpozitivitás adta mozgásteret.

Szerződésszegés a polgári jogban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 866 8

A 2016-ban megjelent első kiadás óta történt joggyakorlatbéli pontosítások, a 2018. január 1-jén hatályba lépett új polgári eljárásjogi kódex, a 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) folytán szükségessé vált a szerződésszegés kérdésköréről szóló monográfia kiegészítése. Mivel a Pp. alapjaiban változtatott a polgári jogi igényérvényesítés keretrendszerén, ezért elengedhetetlen – szigorúan az anyagi jogi problémákhoz kapcsolódóan – az új törvény szabályainak „felvillantása”, amit a szerző – támaszkodva az eljárásjogi kommentárirodalom legjobbjaira – kiváló gyakorlati érzékkel old meg.

A szerződésszegés kérdésköre – aligha vitathatóan – a szerződési jog egyik legintenzívebb területe. A szerződés lényege, hogy a felek által célzott szolgáltatás megvalósuljon, ha ez elmarad, nyomban előáll a szerződésszegés állapota.

A könyv a szerződésszegés polgári jogi szabályai címet viseli. A szerző e monográfiában kizárólag a magyar polgári jog szabályait tekinti át a régi magyar magánjogi irodalom remekeiből (elsősorban Grosschmid Béni, Szladits Károly, Beck Salamon műveiből) vett, máig is irányadó gondolatokon elindulva, mindvégig a hatályos polgári jog talaján mozogva. Az objektív és szubjektív szerződésszegés, a visszatartási jog, az elállás, a késedelem és a hibás teljesítés, a termékszavatosság és a hibás teljesítéssel okozott kár stb. joganyaga mellett a műben szó esik a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a foglaló, a jogvesztés kikötés és a kötbér valamint az egyéb kötbérfajták (pl. az objektív kárátalányok) kötelmet erősítő, támogató szerepéről, de helyet kapnak a műben érdekes, a mai irodalomban máshol kevesebb figyelemben részesülő jogintézmények és problémák is, mint pl. a kamatban rejlő funkciók, a szerződésszegés témakörének érdekérzékenysége és az érdekleengedés vagy az igényhalmazatok (non-cumul problémája vagy tapadó kár és szavatossági igények kapcsolata) kérdésköre és így tovább.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szerzodesszeges-a-polgari-jogban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave