1000  Az EKÖ tengerjogi kodifikációjakor nem volt még ismert, hogy a mélytengeri tengerfenék nem csak ritkafémekben és mangánban, rézben, kobaltban, nikkelben gazdag rögöket, illetve szulfátokat rejt, hanem élővilágot is. Ezért a tengerjogi egyezmény csak az élettelen javakról szól. Ma azonban úgy tűnik, hogy az ásványi anyagok felszínre hozatala mellett szóló gazdasági érdek egy másik – a tengerjogi egyezményben nem szabályozott – érdekkel, a mélytengeri lények génkincsének kiaknázásához fűződő érdekkel kerül szembe. Az elmúlt két évtizedben kiderült, hogy a mélytengerfenéken olyan élőlények élnek, amelyeknek létéhez nincs szükség sem fényre, sem oxigénre, sem szerves táplálékra, mi több, némelyiküknek emésztőrendszere sincs. Az extrém sötétet, nyomást és forróságot kibíró élő organizmusok között van két méter hosszú csőféreg, mások egyszerű mikroorganizmusok. Az úgynevezett „sötét bioszféra” lakóinak génállománya – amely az ilyen extrém körülmények elviselésének képességét örökíti – hatalmas kincs. Ennek tulajdonítható, hogy az Egyesült Királyság miniszterelnökének bejelentését, amely szerint a Lockheed Martin cég brit leányvállalatával 2013-ban aláírták a Tengerfenék Hatóság 14. bányászati kutatási koncesszióját egy 58 000 km2-es területre,557 éles tiltakozás követte. A Greenpeace egyenesen kampányt indított a mélytengeri bányászat ellen, a mélytengeri tengerfenéken keletkezett ökoszisztémák védelmében. Ma még eldönthetetlen, mi szolgálja jobban a jövő nemzedékek érdekeit: újabb ásványlelőhelyek feltárása és kiaknázása, avagy a sötét bioszféra sértetlenségének megőrzése és génkincsének hasznosítása. Remélhetőleg ezek mégsem egymást kizáró lehetőségek.