126  Az első egyértelmű szövegezésű nemzetközi dokumentum az ENSZ Közgyűlésének 1960-ban elfogadott, A gyarmati országoknak és népeknek nyújtandó függetlenségről szóló nyilatkozata volt.42 A dokumentum először is kinyilvánította a „gyarmati rendszer minden formája és megnyilvánulása mielőbbi és feltétel nélküli megszüntetésének szükségességét”, majd több fontos megállapítást tett. Kimondta, hogy az önrendelkezési jog egyben emberi jog is. Megfogalmazása szerint a „népek idegen elnyomás, uralom és kizsákmányolása alá vetése az alapvető emberi jogok tagadását jelenti”. (Ugyanezt hat évvel később a két emberi jogi egyezségokmány is kinyilvánította, leszögezve, hogy „minden népnek joga van az önrendelkezésre”.43) Ezt követően a nyilatkozat leszögezte, hogy az önrendelkezési jog értelmében „minden nép szabadon határozza meg politikai státuszát és szabadon alakítja gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését”.44 Más szóval a gyarmati népek önálló államot alapíthatnak, amelyben más államoktól függetlenül alakíthatják ki saját gazdasági, társadalmi és kulturális rendszerüket. Ugyanakkor a nyilatkozat védelmet igyekezett biztosítani azoknak a népeknek, illetve az általuk alapított államoknak, amelyek egyszer már éltek önrendelkezési jogukkal. Megállapította ugyanis, hogy „bármely kísérlet, amely egy ország nemzeti egységének és területi integritásának részleges vagy teljes felszámolására irányul”, ellentétes a nemzetközi joggal.45 Vagyis a felszabadult népek által alapított új államok felbomlasztására irányuló törekvések akkor is jogellenesek, ha történetesen az önrendelkezési jogra hivatkoznak.