Kende Tamás, Nagy Boldizsár, Sonnevend Pál, Valki László (szerk.)

Nemzetközi jog

2., átdolgozott kiadás


Az önrendelkezési jog mai szerepe

142  Az önrendelkezési jog a gyarmati rendszer megszűnése óta egyre kisebb szerepet játszik a nemzetközi kapcsolatokban. A kurd, a katalán és más függetlenségi mozgalmak ugyan továbbra is az önrendelkezési jogra hivatkoznak, a nemzetközi közösség azonban egyre kevesebb empátiát mutat követeléseik iránt. Jellemző körülmény, hogy függetlenségi nyilatkozatában már a pristinai nemzetgyűlés sem hivatkozott az önrendelkezési jogra, és utóbb a Koszovót elismerő államok sem állították azt, hogy az ottani albánok önrendelkezési jogát ismerték volna el. Az utóbbiak egyszerűen jegyzékben értesítették Pristinát arról, hogy elismerik a Koszovói Köztársaságot. Jellemző körülmény az is, hogy amikor az ENSZ Közgyűlése Szerbia kezdeményezésére tanácsadó véleményt kért a Nemzetközi Bíróságtól, és azt tudakolta, hogy jogszerű volt-e a függetlenség kikiáltása, a hágai testület nem volt hajlandó a kérdés érdemben történő megválaszolására. Csupán annyit állapított meg, hogy egy ilyen tartalmú nyilatkozat elfogadása (tehát magának a nemzetgyűlésnek az aktusa) „nem volt ellentétes a nemzetközi joggal”.60 Ezzel a bíróság elmulasztotta azt a lehetőséget, hogy végre pontosan tisztázza az önrendelkezési jog mai tartalmát. Igaz, nem nagyon volt más választása. Nem mondhatta volna azt, hogy az önrendelkezési jog – az előbb kifejtettek miatt – nem terjed ki a koszovói népre, és hogy Pristina jogellenesen alapította meg saját független államát. Nem mondhatta volna azt sem, hogy a nemzetközi közösség számos (akkor 69) állama egy jogellenesen létrejött államot ismert el, és ezzel beavatkozott a Szerb Köztársaság belügyeibe. Végül azt sem javasolhatta volna, hogy Koszovóban állítsák helyre a két évvel korábbi status quót.

Nemzetközi jog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 908 5

Létezhet-e nemzetközi jog Putyin, Trump és Kim Dzsong Un világában? Többet érnek-e a szerződések, mint a papír, amelyre írták őket?

Jelen tankönyv szerzői – az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, a Nemzetközi Jogi Tanszéken oktató, vagy ott tanult szakemberek – szenvedélyesen vallják, hogy a nemzetközi jog a 21. században nem kevésbé fontos mint a Westfáliai béke óta bármikor. Mindennapi létünk elképzelhetetlen lenne a tengerjog, a légijog, a folyók szabályozása nélkül, nem folyhatna kereskedelem, ha korlátait nem a nemzetközi jogi egyezmények rögzítenék, eluralkodhatna az önkény, ha nem lennének emberi jogaink. A menekültek a nemzetközi jogtól várják a segítséget és az őket távoltartók is a nemzetközi jog alapelvére, a szuverenitásra hivatkoznak.

A nemzetközi jog: nyelv, amelyen a nemzetközi színtér szereplői megfogalmazzák kölcsönös igényeiket, és amelyen megszabják jövőbeli magatartásuk irányát.

Ez a tankönyv 38 gazdagon adatolt, jogeseteket bőséggel felsorakoztató, térképeket segítségül hívó fejezetben győzi meg olvasóit: a világ folyamatainak értelmezéséhez, akár jogszerűek a tettek, akár durva jogsértések, a nemzetközi jog ismeretén át vezet az út.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kende-nagy-sonnevend-valki-nemzetkozi-jog-2018//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave