244  Az államok az irányú döntése, hogy elismernek-e egy másik államot vagy sem, elsődlegesen nem nemzetközi jogi kérdés, hanem politikai megfontolásokon alapuló szuverén elhatározásuk, még akkor is, ha álláspontjukat gyakran nemzetközi jogi érvekkel is igyekszenek alátámasztani. Koszovó esetében is szembetűnő volt például, hogy míg az államként való elismerést legvehemensebben ellenző európai államok a saját viszonyaikra is alkalmazható, vélt precedens-jelleg miatt aggódtak,127 addig a tanácsadó véleménnyel kapcsolatos, a Nemzetközi Bíróság előtt lefolytatott eljárásban mindegyikük nemzetközi jogi érveket hangoztatott. Érdekes módon inkább a Koszovó államiságát támogató államok beadványaiban jelentek meg politikai jellegű érvek.128 Jellemző példa volt a Macedónia és Görögország között kialakult vitában a Nemzetközi Bíróság 2011 decemberében hozott ítélete is.129 Görögország a Jugoszláviából kiszakadt volt tagköztársaság saját névválasztását („Macedón Köztársaság”) folyamatosan sérelmezve, 2008-ban megakadályozta annak meghívását a NATO-csatlakozási tárgyalások megkezdésére, megsértve ezzel a közöttük 1995-ben létrejött, a vita rendezését célzó átmeneti megállapodást. A bíróság megállapította Görögország jogsértésének tényét, kimondva, hogy Görögország a macedón államot éppen ezzel a megállapodással ismerte el Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság néven, de meg is erősítette, hogy a hellén állam csupán a nevet vitatja, egyébként rendezett kapcsolatok fenntartása mellett. (A vitát 2018-ban sikerült lezárni az állam új nevében – Észak-Macedón Köztársaság – való megállapodással.).