Kende Tamás, Nagy Boldizsár, Sonnevend Pál, Valki László (szerk.)

Nemzetközi jog

2., átdolgozott kiadás


Általános jogelvek

294  A statútum 38. cikkének (1) bekezdése a szerződéseket és a szokásjogot követően „a művelt nemzetek által elismert általános jogelveket” említi jogforrásként.156 Az általános jogelveket még az Állandó Nemzetközi Bíróság statútumának megalkotói 1920-ban azért vették fel a jogforrások közé, hogy az eljárása során a felhívható szabály hiánya (non liquet) áthidalható legyen. Más szóval az volt a cél, hogy a bíróság a fennálló szokásjogi vagy szerződésből fakadó szabály hiánya esetében is el tudja dönteni a jogvitát. Az Állandó Nemzetközi Bíróság a Chorzówi gyár ügyében kimondta: „a nemzetközi jog egyik elve, hogy a jogsértés jóvátétele állhat a nemzetközi joggal ellentétes cselekmény következtében sérelmet szenvedett állam polgárainak okozott kár megfelelő megtérítésében”.157 További példa lehet a pacta sunt servanda, a jóhiszeműség158 vagy a méltányosság elve.159 A belső jogból átvett jogelvek az esetek nagy részében eljárásjogi és bizonyítási kérdésekkel voltak kapcsolatosak. A Korfu-szoros ügyben például a közvetett bizonyíték felhasználásával kapcsolatban mondta ki a bíróság, hogy ezek felhívását minden jogrendszer elfogadja.160 Hasonlóképpen ismerték el a legtöbb jogrendszerben megtalálható olyan elveket, mint a res judicata,161 az estoppel,162 a lex specialis derogat legi generali és a lex posterior derogat legi priori.163 Kivételes példája a belső jogból átvett jogintézmény alapján eldöntött jogvitának a Barcelona Traction-ügy, amelyben a Nemzetközi Bíróság a korlátolt felelősségű társaság nemzeti jogokban található fogalmát vette figyelembe, és ki is mondta, hogy a nemzetközi jogban ilyen jogintézmény nem létezik, így az ügy csak a belső jogra hivatkozva dönthető el.164 Egy-egy nem eljárási jellegű általános jogelv kiemelkedő hatást gyakorolt a nemzetközi jog egyes területein [pl. az elővigyázatosság elve a nemzetközi környezetvédelmi jogban (1033), az igazságos és méltányos bánásmód elve a nemzetközi beruházásvédelem terén (1636), a megkülönböztetés tilalma az emberi jogok védelmének körében (1147)].

Nemzetközi jog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 908 5

Létezhet-e nemzetközi jog Putyin, Trump és Kim Dzsong Un világában? Többet érnek-e a szerződések, mint a papír, amelyre írták őket?

Jelen tankönyv szerzői – az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, a Nemzetközi Jogi Tanszéken oktató, vagy ott tanult szakemberek – szenvedélyesen vallják, hogy a nemzetközi jog a 21. században nem kevésbé fontos mint a Westfáliai béke óta bármikor. Mindennapi létünk elképzelhetetlen lenne a tengerjog, a légijog, a folyók szabályozása nélkül, nem folyhatna kereskedelem, ha korlátait nem a nemzetközi jogi egyezmények rögzítenék, eluralkodhatna az önkény, ha nem lennének emberi jogaink. A menekültek a nemzetközi jogtól várják a segítséget és az őket távoltartók is a nemzetközi jog alapelvére, a szuverenitásra hivatkoznak.

A nemzetközi jog: nyelv, amelyen a nemzetközi színtér szereplői megfogalmazzák kölcsönös igényeiket, és amelyen megszabják jövőbeli magatartásuk irányát.

Ez a tankönyv 38 gazdagon adatolt, jogeseteket bőséggel felsorakoztató, térképeket segítségül hívó fejezetben győzi meg olvasóit: a világ folyamatainak értelmezéséhez, akár jogszerűek a tettek, akár durva jogsértések, a nemzetközi jog ismeretén át vezet az út.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kende-nagy-sonnevend-valki-nemzetkozi-jog-2018//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave