Klein Tamás, Tóth András (szerk.)

Technológiajog - Robotjog - Cyberjog


Az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA)

Az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség székhelye a görögországi Iráklióban van. A 2004-től működő szervezet célja, hogy az Európai Unió, a tagállamok és az üzleti szféra fokozottabb mértékben legyen képes a hálózat- és információbiztonsággal kapcsolatos problémák megelőzésére, kezelésére és az azokra történő reagálásra. Továbbá, felkérés esetén segíti a Bizottságot az uniós jogszabályok korszerűsítését és kidolgozását szolgáló technikai előkészítő munkájában. Ezenfelül fokozza az együttműködést az állami és a magánszektor szereplői között, hogy kielégítően magas szintű biztonság valósulhasson meg az EU-tagállamokban. Ezen célkitűzések elérése céljából, az ENISA összegyűjti a megfelelő információkat a jelenlegi és jövőbeni kockázatok elemzéséhez, és kutatási eredményeiről tájékoztatja a tagállamokat és a Bizottságot. Az Európai Parlament, a Bizottság és az illetékes európai és nemzeti szervek számára tanácsot ad, segítséget nyújt, valamint fokozza az ágazati szereplők közötti együttműködést. Célja még, hogy elősegítse a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködést a biztonsági problémák megelőzésére szolgáló közös módszerek kidolgozása során, továbbá hozzájáruljon a tudatosság növeléséhez és a naprakész, átfogó információk szolgáltatásához valamennyi felhasználó számára. Segíti a Bizottságot és a tagállamokat az iparról, illetve a hardver- és szoftvertermékek biztonságáról folytatott párbeszédek során, nyomon követi a biztonsági termékek és szolgáltatások szabványainak kialakítását, előmozdítva a kockázatértékelési és kockázatkezelési tevékenységeket. Az ENISA hozzájárul az EU-n kívüli országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködéshez azzal, hogy elősegíti a biztonsági kérdésekre vonatkozó globális szemlélet terjedését, és megfogalmazza saját következtetéseit, iránymutatásait, tanácsot ad a segítségkérőknek.

Technológiajog - Robotjog - Cyberjog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 829 3

Jelen kötet magyar nyelven az első, amely átfogó jelleggel kívánja bemutatni digitális korunk jövőbe mutató jogi vonatkozásait. A könyvnek meg kellett küzdenie azzal a nehézséggel, hogy a témának újszerűsége és kiforratlansága okán egyelőre még nincsen egy egységesen elfogadott tárgyalási módja. A kötet a jelen digitális kor három jövőbe mutató jelenségének jogi vonatkozásai bemutatására vállalkozik, mint a modern technológiák, a cybertér és a robotok.

Tág értelemben technológia alatt értünk minden anyagi és nem anyagi eszközt, amely mentális vagy fizikai erőfeszítés révén azért állt elő, hogy azzal valós problémákat oldjunk meg. Jelen kötet a technológiák legfontosabb jellemzőit érintő szabályozási kérdéseket tárgyalja, mint amilyen az adatalapúság és a platformképzés, valamint az ezzel járó szűk keresztmetszeti problémák, az állam az államban jelenség. Ebből fakadóan vizsgáljuk a szűken vett technológiai jog alatt a platform alapú gazdaság szabályozási vonatkozásait, továbbá az adatvédelem és a versenyjog legfontosabb technológiákkal szembeni elvárásait. A versenyjog kiemelését az indokolja, hogy ez volt az első olyan jogterület, amely a technológiák jelentette kihívásokra érdemben tudott reagálni és ma is élen jár a szabályozással még le nem fedett legújabb problémák piaci kezelése terén (ld. pl. algoritmusok). Ebben a fejezetben olyan jelentős EU-s szabályozások és szabályozási javaslatok kerülnek bemutatásra, mint az online területi korlátozásokról, és az online tartalom-előfizetések hordozhatóságáról szóló EU rendeletek vagy a B2B online platform átláthatósági és tisztességességi, illetve fogyasztóvédelmi szabályok online platformok vonatkozásában hatékonyabb végrehajtására irányuló rendeletjavaslatok.

A cyberjog alatt az internet, mint tér szabadságával, biztonságával kapcsolatos szabályozási kérdéseket értjük, így az internetes kommunikáció szabadsága mellett, az internetes bűncselekmények tilalmát, valamint a hálózati és információs rendszerek biztonságának elfogadható szinten tartására irányuló szabályokat mutatja be a könyv.

A robotjog az önfejlesztő (mesterséges intelligencián alapuló) technológiákra vonatkozó szabályozási elvárásokat foglalja magába, miként erre Asimov törvényei is utalnak. A robotjog technológiáktól való elkülönült bemutatását egyelőre még a téma hipotetikussága indokolja. Ennek oka, hogy jelenleg még a legfejlettebb autonóm robotok sem képesek morális döntésekre, így valójában helyesebb robotetikáról és nem robotjogról beszélni, amely a robotokkal kapcsolatos jogi elvárásokat a robotok tervezőire, gyártóira és felhasználóira adaptálja. Ugyanakkor szükségszerű a technológiát, így a robottechnológiai fejlesztéseket is (jogi) kontroll alatt tartani.

Hivatkozás: https://mersz.hu/klein-toth-technologiajog-robotjog-cyberjog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave