Braun Róbert

Vállalati társadalmi felelősségvállalás

A vállalatok politikája


Független irányító testületek

Az ellenőrzés/felügyelet ügye a független igazgatóságok megjelenésében öltött testet. A menedzseri önérdek érvényesítésének korlátozása és az erőforrás-rendelkezésrebocsátás optimalizálása érdekében a tulajdonosok olyan ellenőrző és irányító testületeket hoztak létre, amelyek függetlenek a napi irányítástól. A függetlenség azonban gyakran nehezen megvalósítható kérdéssé vált. Miközben a külső – és így a vállalat vezetésétől független – igazgatósági tagok kinevezése elvileg könnyen megvalósítható kérdésnek tűnik, valójában a függetlenség elérése nem egyszerű. Az elvi függetlenség gyakran nem párosul operatív függetlenséggel: az igazgatóság tagjainak ülésezési rendjét, az információk rendelkezésre bocsátásának struktúráját a vállalat operatív vezetői határozzák meg, ahogyan a legtöbb esetben az igazgatóság tagjainak fizetését, a különböző egyéb juttatások módját és formáját, valamint az igazgatóság bizottságaiban való részvétel lehetőségét is az operatív vezetés kontrollálja. Ezen keresztül az elvileg függetlennek látszó igazgatósági tagok befolyásolása, ellenőrzési hatékonyságuk csökkentése is megvalósítható. A megbízó–ügynök viszonyrendszerben a „független igazgatóságok” menedzsmentje különösen nagyvállalatok esetén önálló feladattá válik, amelyben a tulajdonosok részvételének költsége ismét túl magasra emeli az ellenőrzés határköltségeit, vagy a kistulajdonosok számára az igazgatóságmenedzsmentben való részvétel egyáltalán nem lehetséges. Hasonlóképpen az elvi függetlenséggel rendelkező igazgatósági tagok – olyanok, akik valós üzleti tapasztalattal rendelkeznek és így képesek a hatékony ellenőrzésre – a piac(ok) jellegéből adódóan számos módon kapcsolódnak, érintkeznek a vállalatot irányító menedzserekhez, függnek tőlük. Minél kisebb egy piac, annál gyakoribb, hogy a piac szereplői számos látható vagy láthatatlan szálon kapcsolódnak egymáshoz, ahogyan e szálak feltérképezése és elvágása ismét csak a tulajdonosi költségek növekedését eredményezi. Ahhoz, hogy ebben valódi, paradigmaváltó változás következzen be, a vezetői intézményi rendben és hierarchiában, a független vezetői szervezetek legitimációjának módjában kell hogy változás álljon be. A stratégiai érintetti bevonódás az irányításba akkor következhet be, ha a független irányító testületek valódi, széles körű és demokratikus érintetti legitimáción nyugszanak.

Vállalati társadalmi felelősségvállalás

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 762 3

Felnőtt döntéshozóknak ajánlom ezt a könyvet. A friss és egyre inkább teret nyerő jelenségek rendszerbe rendezése igazi szakmai kihívás. A gondolkodásra késztető könyvek jók. Az is, ha a gondolatokért az olvasónak is meg kell küzdenie. A gazdaságilag is indokolható, jó ügyekért tett tevékenységek új dimenzióba helyezik a cégek-emberek-társadalom kapcsolatot. A társadalmilag fontos ügyekért való tevékenykedést inspirálhatják a könyvben felvetett paradigmaváltás megvalósult kifejeződésének példái. Ma már nem a társadalom óhaja, hanem a piacképesség feltétele, hogy a vállalatok tettekkel fejezzék ki a társadalom iránti felelősségüket. Ehhez mindenkinek tanulni kell.

Törőcsik Mária, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem

Azt, hogy a vállalatok különbözőképpen vonják be az „érintetteket" működésükbe, eddig is tudtuk. Azt, hogy a bankok is egyfajta vállalatok - ezt is tudtuk. Azt, hogy az érintettek bevonása hol sikeres, hol kevésbé sikeres, de a vállalati működés lényegileg csak akkor eredményes, ha az érintettek bevonása megtörténik - ezt is sejtettük. Akkor minek végigolvasni egy több száz oldalas könyvet? Nos, például azért, hogy túllépjünk azon a közhelyen, hogy az „érintettek" a fogyasztók, a partnerek, a munkavállalók és a tulajdonosok. Hogy megértsük, hogy az érintettek „nem pusztán személyek, hanem emberek, érintettek csoportjai, szervezetek, más vállalatok, vállalatok és szervezetek csoportjai, néha teljes országok". Ebből következik, hogy a felelős vállalati működés nem más, mint számos lépés az érintetti demokrácia elérése érdekében. Azért is el kell olvasnunk a könyvet, hogy a felelős vállalati működésről gondolkodva ne rekedjünk meg az általános közhelyeknél. Gyakorló vállalatvezetőknek, igazgatósági tagoknak egyaránt jól kezelhető kézikönyv, amiben akár egy-egy igazgatósági döntés előtt is találunk a döntést segítő útravalót. Valójában arról az örök emberi dilemmáról szól a könyv, hogy miért érdemesebb „Jónak", mint „Rossznak" lenni. Persze mindez csak olyan társadalmi-piaci közegben működik, ahol a törvények hozói is úgy gondolják, hogy a játékszabályok az egyenlő játéktér érdekében alakulnak, és arra valók, hogy mindenki betartsa őket.

Király Júlia, igazgatósági tag, KBC Bank Group, Brüsszel

Hivatkozás: https://mersz.hu/braun-vallalati-tarsadalmi-felelossegvallalas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave