Braun Róbert

Vállalati társadalmi felelősségvállalás

A vállalatok politikája

Az ellátási lánc elmélete

Az elmúlt néhány évtizedben a vállalatok működési hatékonyságának egyik legfontosabb eszközévé az ellátási lánc működtetésének eredményes megszervezése vált. Amint arról már korábban is volt szó, a vállalatok egyre inkább olyan komplex rendszerek, melyekben a termékek, szolgáltatások, pénzügyi eszközök, a tudás és az információ – felszálló és leszálló ágban – folyamatosan áramlanak a forrás és a fogyasztó között (Cooper et al., 1997). Valamennyi vállalat részt vesz ellátási láncokban, amelyek a piaci verseny megkövetelte eredményesség és értékteremtési kiválóság miatt egyre komplexebb rendszerekké, irányítási folyamatokká válnak. Meghatározása szerint az ellátási lánc menedzsmentje (Supply Chain Management – SCM) „az alapvető üzleti folyamatok végfelhasználó és eredeti beszállítók közötti olyan integrációja, mely termékek, szolgáltatások és információ segítségével értéket teremt a fogyasztók és más érintettek részére” (Lambert, 2001). A vállalatok működésének leírásakor az ellátási lánc menedzsmentje egyszerre jelenti az anyag- és információáramlás megtervezését és irányítását a vállalaton belül és kívül, valamint a különböző működési területen bekövetkező, a vertikális integráción túli együttműködési formák megvalósulását. Így jelenti a beszállítókkal való kapcsolat formáját, módját és irányítását éppen úgy, mint beszerzési folyamatot, logisztikai és szállításláncot, az információs rendszerek menedzsmentjét, valamint a vállalati marketingfolyamatokat egyaránt. Az ellátási lánc menedzsmentje egyre inkább a vállalat stratégiai irányításának legfontosabb eszközévé válik (Chen–Paulraj, 2004). Ugyanakkor, miközben az SCM a vállalat hatékonyságának és eredményességének egyik legfontosabb eszköze, az ellátási lánc menedzsmentje olyan vállalatközi integratív tevékenység, mely a belső és külső erőforrások hatékony használata révén a különböző vállalatok közötti versenyt integrált ellátási láncok közötti versennyé változtatja. Vagyis az ellátási láncok szempontjából nézve a versenyteljesítményt immár nem egyetlen vállalat eredményessége határozza meg, hanem a teljes ellátási lánc teljesítménye – a vevőké és az eladóké egyaránt, mely szerepek ráadásul az ellátási lánc egészében folyamatosan változnak.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 762 3

Marketing Gazdaság

Felnőtt döntéshozóknak ajánlom ezt a könyvet. A friss és egyre inkább teret nyerő jelenségek rendszerbe rendezése igazi szakmai kihívás. A gondolkodásra késztető könyvek jók. Az is, ha a gondolatokért az olvasónak is meg kell küzdenie. A gazdaságilag is indokolható, jó ügyekért tett tevékenységek új dimenzióba helyezik a cégek-emberek-társadalom kapcsolatot. A társadalmilag fontos ügyekért való tevékenykedést inspirálhatják a könyvben felvetett paradigmaváltás megvalósult kifejeződésének példái. Ma már nem a társadalom óhaja, hanem a piacképesség feltétele, hogy a vállalatok tettekkel fejezzék ki a társadalom iránti felelősségüket. Ehhez mindenkinek tanulni kell.

Törőcsik Mária, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem

Azt, hogy a vállalatok különbözőképpen vonják be az „érintetteket" működésükbe, eddig is tudtuk. Azt, hogy a bankok is egyfajta vállalatok - ezt is tudtuk. Azt, hogy az érintettek bevonása hol sikeres, hol kevésbé sikeres, de a vállalati működés lényegileg csak akkor eredményes, ha az érintettek bevonása megtörténik - ezt is sejtettük. Akkor minek végigolvasni egy több száz oldalas könyvet? Nos, például azért, hogy túllépjünk azon a közhelyen, hogy az „érintettek" a fogyasztók, a partnerek, a munkavállalók és a tulajdonosok. Hogy megértsük, hogy az érintettek „nem pusztán személyek, hanem emberek, érintettek csoportjai, szervezetek, más vállalatok, vállalatok és szervezetek csoportjai, néha teljes országok". Ebből következik, hogy a felelős vállalati működés nem más, mint számos lépés az érintetti demokrácia elérése érdekében. Azért is el kell olvasnunk a könyvet, hogy a felelős vállalati működésről gondolkodva ne rekedjünk meg az általános közhelyeknél. Gyakorló vállalatvezetőknek, igazgatósági tagoknak egyaránt jól kezelhető kézikönyv, amiben akár egy-egy igazgatósági döntés előtt is találunk a döntést segítő útravalót. Valójában arról az örök emberi dilemmáról szól a könyv, hogy miért érdemesebb „Jónak", mint „Rossznak" lenni. Persze mindez csak olyan társadalmi-piaci közegben működik, ahol a törvények hozói is úgy gondolják, hogy a játékszabályok az egyenlő játéktér érdekében alakulnak, és arra valók, hogy mindenki betartsa őket.

Király Júlia, igazgatósági tag, KBC Bank Group, Brüsszel

Hivatkozás: https://mersz.hu/braun-vallalati-tarsadalmi-felelossegvallalas//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero