Braun Róbert

Vállalati társadalmi felelősségvállalás

A vállalatok politikája


Marketingetika

Miután a marketing etikai dimenziója régóta foglalkoztatja az ezzel foglalkozó szakembereket, az etikai megközelítések elmélete, illetve a marketingetika menedzsmentszintű megközelítése is széles szakirodalommal rendelkezik (Tsalikis–Frietzsche, 1989; Smith–Murphy, 2012). Az etikai megközelítések azt vizsgálják, hogy a marketing folyamataiban az etikai dimenzió miképpen jelenik meg, melyek az etikai mérlegelés szempontjai, milyen az etikai döntéshozatal folyamata. Ez a megközelítés elsősorban a marketinggel foglalkozó döntéshozók, marketingmenedzserek előtt álló, gyakorlati kérdések etikai dimenzióival, problémák vizsgálatával, illetve magával az etikai döntési folyamattal, annak szempontrendszerével, a morálfilozófia hagyományos megközelítéseinek esetleges alkalmazásával foglalkozik. Ez a marketingetika pozitív megközelítése. Ezzel szemben a marketingetika normatív megközelítése azt vizsgálja, hogy a marketing döntéshozóinak hogyan kellene dönteniük, melyek a helyes és helytelen döntések, milyen megalapozottsága van vagy lehet az etikai döntéseknek.

Vállalati társadalmi felelősségvállalás

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 762 3

Felnőtt döntéshozóknak ajánlom ezt a könyvet. A friss és egyre inkább teret nyerő jelenségek rendszerbe rendezése igazi szakmai kihívás. A gondolkodásra késztető könyvek jók. Az is, ha a gondolatokért az olvasónak is meg kell küzdenie. A gazdaságilag is indokolható, jó ügyekért tett tevékenységek új dimenzióba helyezik a cégek-emberek-társadalom kapcsolatot. A társadalmilag fontos ügyekért való tevékenykedést inspirálhatják a könyvben felvetett paradigmaváltás megvalósult kifejeződésének példái. Ma már nem a társadalom óhaja, hanem a piacképesség feltétele, hogy a vállalatok tettekkel fejezzék ki a társadalom iránti felelősségüket. Ehhez mindenkinek tanulni kell.

Törőcsik Mária, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem

Azt, hogy a vállalatok különbözőképpen vonják be az „érintetteket" működésükbe, eddig is tudtuk. Azt, hogy a bankok is egyfajta vállalatok - ezt is tudtuk. Azt, hogy az érintettek bevonása hol sikeres, hol kevésbé sikeres, de a vállalati működés lényegileg csak akkor eredményes, ha az érintettek bevonása megtörténik - ezt is sejtettük. Akkor minek végigolvasni egy több száz oldalas könyvet? Nos, például azért, hogy túllépjünk azon a közhelyen, hogy az „érintettek" a fogyasztók, a partnerek, a munkavállalók és a tulajdonosok. Hogy megértsük, hogy az érintettek „nem pusztán személyek, hanem emberek, érintettek csoportjai, szervezetek, más vállalatok, vállalatok és szervezetek csoportjai, néha teljes országok". Ebből következik, hogy a felelős vállalati működés nem más, mint számos lépés az érintetti demokrácia elérése érdekében. Azért is el kell olvasnunk a könyvet, hogy a felelős vállalati működésről gondolkodva ne rekedjünk meg az általános közhelyeknél. Gyakorló vállalatvezetőknek, igazgatósági tagoknak egyaránt jól kezelhető kézikönyv, amiben akár egy-egy igazgatósági döntés előtt is találunk a döntést segítő útravalót. Valójában arról az örök emberi dilemmáról szól a könyv, hogy miért érdemesebb „Jónak", mint „Rossznak" lenni. Persze mindez csak olyan társadalmi-piaci közegben működik, ahol a törvények hozói is úgy gondolják, hogy a játékszabályok az egyenlő játéktér érdekében alakulnak, és arra valók, hogy mindenki betartsa őket.

Király Júlia, igazgatósági tag, KBC Bank Group, Brüsszel

Hivatkozás: https://mersz.hu/braun-vallalati-tarsadalmi-felelossegvallalas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave