Braun Róbert

Vállalati társadalmi felelősségvállalás

A vállalatok politikája

Felelős bankok

A felelős alapok, a társadalmi hatású befektetés működtetői, illetve a „B” vállalatok elsődleges célja az üzleti működésből származó negatív társadalmi vagy környezeti hatások kiszűrése és korlátozása, illetve a pozitív társadalmi hatások befektetések segítségével történő ösztönzése – vagyis az érintetti érdekeknek és értékeknek az üzleti működésbe történő beépítésének támogatása. Ez a pénzügyi közvetítő rendszer egyik, a tőkét befektetések révén allokáló funkciójának felelős megvalósulása. A gazdaság eredményes működéséhez ugyanakkor elengedhetetlenül szükséges a pénzügyi közvetítő rendszer egészének hatékony és felelős működése – mely a gazdasági tevékenységhez szükséges pénzügyi eszközöket rendelkezésre bocsátja, illetve a nem használt pénzeszközöket (megtakarításokat) összegyűjti és a gazdaság hatékonyabb működése érdekében különböző módokon, időben és térben nem korlátozott módon allokálja. Ennek – amiképpen a pénzügyi közvetítő rendszerrel foglalkozó etikai szakirodalom megállapítja – a negatív externáliákon túl is jelentős erkölcsi kockázata van. Az erkölcsi kockázat (moral hazard) abból adódik, hogy a nem használt források (tőke) térben és időben nem korlátozott összegyűjtése és reallokálása jelentős információs egyenlőtlenség mellett zajlik, mely a tranzakció szereplőire és környezetükre is kalkulálhatatlan (részben mert az információs egyenlőtlenségből származóan nem ismert, részben a kölcsönhatások összetettsége és bonyolultsága révén felmérhetetlen) kockázatot helyez. A pénzügyi közvetítő rendszer szabályozása, felügyelete, ellenőrzése az erkölcsi kockázatok kezelését is szolgálja. Az erkölcsi kockázatok egy része ugyanakkor nem csökkenthető a pénzügyi közvetítő rendszer működésének elsődleges érdekét és eredményességi, hatékonysági szempontjait figyelembe vevő felügyeleti, szabályozási rendszer révén, hiszen az a közvetlen pénzügyi kockázatokra van figyelemmel, és az információs egyenlőtlenségből származó, egyedi pénzügyi, valamint rendszerszintű morális kockázatok kiszűrését, csökkentését, a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának biztosítását szolgálja.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 762 3

Marketing Gazdaság

Felnőtt döntéshozóknak ajánlom ezt a könyvet. A friss és egyre inkább teret nyerő jelenségek rendszerbe rendezése igazi szakmai kihívás. A gondolkodásra késztető könyvek jók. Az is, ha a gondolatokért az olvasónak is meg kell küzdenie. A gazdaságilag is indokolható, jó ügyekért tett tevékenységek új dimenzióba helyezik a cégek-emberek-társadalom kapcsolatot. A társadalmilag fontos ügyekért való tevékenykedést inspirálhatják a könyvben felvetett paradigmaváltás megvalósult kifejeződésének példái. Ma már nem a társadalom óhaja, hanem a piacképesség feltétele, hogy a vállalatok tettekkel fejezzék ki a társadalom iránti felelősségüket. Ehhez mindenkinek tanulni kell.

Törőcsik Mária, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem

Azt, hogy a vállalatok különbözőképpen vonják be az „érintetteket" működésükbe, eddig is tudtuk. Azt, hogy a bankok is egyfajta vállalatok - ezt is tudtuk. Azt, hogy az érintettek bevonása hol sikeres, hol kevésbé sikeres, de a vállalati működés lényegileg csak akkor eredményes, ha az érintettek bevonása megtörténik - ezt is sejtettük. Akkor minek végigolvasni egy több száz oldalas könyvet? Nos, például azért, hogy túllépjünk azon a közhelyen, hogy az „érintettek" a fogyasztók, a partnerek, a munkavállalók és a tulajdonosok. Hogy megértsük, hogy az érintettek „nem pusztán személyek, hanem emberek, érintettek csoportjai, szervezetek, más vállalatok, vállalatok és szervezetek csoportjai, néha teljes országok". Ebből következik, hogy a felelős vállalati működés nem más, mint számos lépés az érintetti demokrácia elérése érdekében. Azért is el kell olvasnunk a könyvet, hogy a felelős vállalati működésről gondolkodva ne rekedjünk meg az általános közhelyeknél. Gyakorló vállalatvezetőknek, igazgatósági tagoknak egyaránt jól kezelhető kézikönyv, amiben akár egy-egy igazgatósági döntés előtt is találunk a döntést segítő útravalót. Valójában arról az örök emberi dilemmáról szól a könyv, hogy miért érdemesebb „Jónak", mint „Rossznak" lenni. Persze mindez csak olyan társadalmi-piaci közegben működik, ahol a törvények hozói is úgy gondolják, hogy a játékszabályok az egyenlő játéktér érdekében alakulnak, és arra valók, hogy mindenki betartsa őket.

Király Júlia, igazgatósági tag, KBC Bank Group, Brüsszel

Hivatkozás: https://mersz.hu/braun-vallalati-tarsadalmi-felelossegvallalas//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero