Braun Róbert

Vállalati társadalmi felelősségvállalás

A vállalatok politikája

A Friedman-doktrína

A hatvanas években a felelősségvállalással foglalkozó szerzők megegyeztek abban, hogy a vállalati döntéshozóknak van a gazdasági, profitérdekeken túlmutató felelősségük, és ez nem csupán jogi felelősséget, hanem azon túlmutató társadalmi felelősséget is magában foglal. Ebbe a konszenzusba érkezett meg a később Nobel-díjat kapott magyar származású közgazdász, Milton Friedman már hivatkozott, nagy vitát kiváltó írása. A New York Times magazinjában megjelent szöveg alapállítása az volt, hogy az üzleti döntéshozóknak nincs és nem is szabad, hogy legyen a profitcélokon túlmutató felelősségük. Friedman egy korábbi könyvében (Friedman, 1962) és a New York Times magazinban megjelent írásában visszaidézve úgy fogalmazta meg a később „Friedman-doktrínaként” elhíresült állítást, hogy „a vállalatoknak egyetlen társadalmi felelősségük van: hogy erőforrásaikat oly módon használják, olyan tevékenységeket folytassanak, melyek növelik a vállalat profitját, betartva a szabályokat. Más szavakkal: nyílt és szabad versenyben vegyenek részt, csalás és megtévesztés nélkül” (Friedman, 1970). A „Friedman-doktrína” lényege, hogy az üzleti döntéshozóknak csupán „vagyonkezelői” (fiduciárius) felelősségük van: kizárólag a tulajdonosok megbízásából és érdekében cselekszenek. A doktrína egyfajta értelmezése indította el a shareholder–stakeholder (tulajdonos–érintett) vitát a vállalat üzleti felelősségének értelmezése terén: Friedman – a vállalati társadalmi felelősséget elutasítóan értelmező – híveinek álláspontja, hogy az üzleti döntéshozóknak csupán a tulajdonosok irányában van felelőssége, míg Friedman kritikusai azon az állásponton vannak, hogy a vállalatok felelőssége számos egyéb érintetti csoport felé fennáll, sőt, a vállalatot alapvetően az érintettek érdekeinek folyamatos figyelembe vételével lehet csupán eredményesen irányítani (Freeman, 1984). (Az érintettekről, illetve az érintetti elméletekről a második és a harmadik fejezetben lesz részletesen szó. Friedman álláspontjának politikai értelmezéséről – arról, hogy személyesen kinek, milyen felhatalmazással kell és lehet társadalmi kérdésekkel foglalkoznia, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét hol és miképp kell érvényesíteni – a harmadik fejezetben részletesen is szólunk majd.)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 762 3

Marketing Gazdaság

Felnőtt döntéshozóknak ajánlom ezt a könyvet. A friss és egyre inkább teret nyerő jelenségek rendszerbe rendezése igazi szakmai kihívás. A gondolkodásra késztető könyvek jók. Az is, ha a gondolatokért az olvasónak is meg kell küzdenie. A gazdaságilag is indokolható, jó ügyekért tett tevékenységek új dimenzióba helyezik a cégek-emberek-társadalom kapcsolatot. A társadalmilag fontos ügyekért való tevékenykedést inspirálhatják a könyvben felvetett paradigmaváltás megvalósult kifejeződésének példái. Ma már nem a társadalom óhaja, hanem a piacképesség feltétele, hogy a vállalatok tettekkel fejezzék ki a társadalom iránti felelősségüket. Ehhez mindenkinek tanulni kell.

Törőcsik Mária, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem

Azt, hogy a vállalatok különbözőképpen vonják be az „érintetteket" működésükbe, eddig is tudtuk. Azt, hogy a bankok is egyfajta vállalatok - ezt is tudtuk. Azt, hogy az érintettek bevonása hol sikeres, hol kevésbé sikeres, de a vállalati működés lényegileg csak akkor eredményes, ha az érintettek bevonása megtörténik - ezt is sejtettük. Akkor minek végigolvasni egy több száz oldalas könyvet? Nos, például azért, hogy túllépjünk azon a közhelyen, hogy az „érintettek" a fogyasztók, a partnerek, a munkavállalók és a tulajdonosok. Hogy megértsük, hogy az érintettek „nem pusztán személyek, hanem emberek, érintettek csoportjai, szervezetek, más vállalatok, vállalatok és szervezetek csoportjai, néha teljes országok". Ebből következik, hogy a felelős vállalati működés nem más, mint számos lépés az érintetti demokrácia elérése érdekében. Azért is el kell olvasnunk a könyvet, hogy a felelős vállalati működésről gondolkodva ne rekedjünk meg az általános közhelyeknél. Gyakorló vállalatvezetőknek, igazgatósági tagoknak egyaránt jól kezelhető kézikönyv, amiben akár egy-egy igazgatósági döntés előtt is találunk a döntést segítő útravalót. Valójában arról az örök emberi dilemmáról szól a könyv, hogy miért érdemesebb „Jónak", mint „Rossznak" lenni. Persze mindez csak olyan társadalmi-piaci közegben működik, ahol a törvények hozói is úgy gondolják, hogy a játékszabályok az egyenlő játéktér érdekében alakulnak, és arra valók, hogy mindenki betartsa őket.

Király Júlia, igazgatósági tag, KBC Bank Group, Brüsszel

Hivatkozás: https://mersz.hu/braun-vallalati-tarsadalmi-felelossegvallalas//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero