Braun Róbert

Vállalati társadalmi felelősségvállalás

A vállalatok politikája

Episztemológiai közösségi ajánlások

Ahhoz, hogy bizonyos gondolatok, javaslatok társadalmi-politikai folyamatok alapjául szolgálhassanak, illetve különböző közösségek azt elképzelhető és megfelelő szerveződési formaként és szakpolitikai, tartalmi célként tételezzék, közös megértésre, elfogadott és bevett ismeretekre, autoritatív állítások megfogalmazásának lehetőségére és szakpolitikák alapjául szolgáló javaslattételi képességre van szükség. Ennek alapja az lehet, ha – amint azt a szakpolitikai intézményi döntésekkel foglalkozó szakirodalom leírja – létrejön a különböző területeken működő szakembereknek egy olyan hálózata, mely közös, normatív és elvi megalapozású, kauzális logikára épülő, a különböző társadalmi folyamatok és gyakorlatok elemzése révén feltárt meggyőződésekkel rendelkezik, melyek később különböző közös cselekvések és elvárt eredmények alapjául szolgálhatnak. A közösség tagjainak e meggyőződések validálásának olyan, a szakértő közösség tagjai által meghatározott és elfogadott, személyektől független módozataival kell rendelkezniük, mely a különböző adott területen felmerülő tudás minősítésére, értékelésére és elfogadására alkalmas, valamint meg kell határozniuk azokat a szakértelmük diktálta közös társadalmi folyamatokat és gyakorlatokat, melyek a közös szakpolitikai cselekvés alapjául szolgálhatnak, és közös meggyőződésük szerint a közjó fejlesztéséhez járulnak hozzá. E hálózatokat – melyek közös gondolatokkal, elvi meggyőződéssel, az igazolásról szóló közös állásponttal és szakpolitikai céllal rendelkeznek – nevezzük episztemológiai közösségeknek (Haas, 1992b). Amint azt a szakpolitikai döntéshozatallal, szervezeti működéssel kapcsolatos szakirodalom a kilencvenes években hangsúlyozta, a bizonytalanság és a döntések növekvő komplexitása gyakran eredményezte, hogy a különböző társadalmi folyamatokkal, szakpolitikákkal kapcsolatos döntéshozatal során a döntéshozók episztemológiai közösségekhez fordultak támogató segítségért.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 762 3

Marketing Gazdaság

Felnőtt döntéshozóknak ajánlom ezt a könyvet. A friss és egyre inkább teret nyerő jelenségek rendszerbe rendezése igazi szakmai kihívás. A gondolkodásra késztető könyvek jók. Az is, ha a gondolatokért az olvasónak is meg kell küzdenie. A gazdaságilag is indokolható, jó ügyekért tett tevékenységek új dimenzióba helyezik a cégek-emberek-társadalom kapcsolatot. A társadalmilag fontos ügyekért való tevékenykedést inspirálhatják a könyvben felvetett paradigmaváltás megvalósult kifejeződésének példái. Ma már nem a társadalom óhaja, hanem a piacképesség feltétele, hogy a vállalatok tettekkel fejezzék ki a társadalom iránti felelősségüket. Ehhez mindenkinek tanulni kell.

Törőcsik Mária, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem

Azt, hogy a vállalatok különbözőképpen vonják be az „érintetteket" működésükbe, eddig is tudtuk. Azt, hogy a bankok is egyfajta vállalatok - ezt is tudtuk. Azt, hogy az érintettek bevonása hol sikeres, hol kevésbé sikeres, de a vállalati működés lényegileg csak akkor eredményes, ha az érintettek bevonása megtörténik - ezt is sejtettük. Akkor minek végigolvasni egy több száz oldalas könyvet? Nos, például azért, hogy túllépjünk azon a közhelyen, hogy az „érintettek" a fogyasztók, a partnerek, a munkavállalók és a tulajdonosok. Hogy megértsük, hogy az érintettek „nem pusztán személyek, hanem emberek, érintettek csoportjai, szervezetek, más vállalatok, vállalatok és szervezetek csoportjai, néha teljes országok". Ebből következik, hogy a felelős vállalati működés nem más, mint számos lépés az érintetti demokrácia elérése érdekében. Azért is el kell olvasnunk a könyvet, hogy a felelős vállalati működésről gondolkodva ne rekedjünk meg az általános közhelyeknél. Gyakorló vállalatvezetőknek, igazgatósági tagoknak egyaránt jól kezelhető kézikönyv, amiben akár egy-egy igazgatósági döntés előtt is találunk a döntést segítő útravalót. Valójában arról az örök emberi dilemmáról szól a könyv, hogy miért érdemesebb „Jónak", mint „Rossznak" lenni. Persze mindez csak olyan társadalmi-piaci közegben működik, ahol a törvények hozói is úgy gondolják, hogy a játékszabályok az egyenlő játéktér érdekében alakulnak, és arra valók, hogy mindenki betartsa őket.

Király Júlia, igazgatósági tag, KBC Bank Group, Brüsszel

Hivatkozás: https://mersz.hu/braun-vallalati-tarsadalmi-felelossegvallalas//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero