Braun Róbert

Vállalati társadalmi felelősségvállalás

A vállalatok politikája

A kilátáselmélet és az érintettek

Az érintettek értékeinek és érdekeinek beépítése az üzleti működésbe a vállalatok önérdeke. Az érintetti elméletből az következik, hogy a vállalat sikere az érintettek által teremtett érték maximalizálását jelenti: a hármas eredménykritérium felől nézve ennek akkor tud a vállalat megfelelni, ha a vállalat mint érintettek összessége a lehető legtöbb értéket állítja elő valamennyi érintett számára. A cég teljesítményét úgy is meghatározhatjuk, mint azoknak az értékeknek az összességét, melyet a cég tevékenységével valamennyi legitim érintett számára teremt (Freeman et al., 2010). Ez az érték lehet pusztán pénzügyi érték, ám számos elmélet kritikus a pusztán pénzügyi szempontú érintetti értékteremtéssel kapcsolatban. Míg a hármas eredménykritérium a közös érintetti értékteremtés alapjává a pénzügyi értéken túl a társadalmi és környezeti értéket teszi, számos kutató fenntartásokat hangoztat a társadalmi és környezeti érintetti értékteremtés elméletével kapcsolatban is (Harrison–Wicks, 2013). Ezen álláspont szerint a hármas eredménykritérium alkalmazása az érintetti értékteremtés szempontjául az érintetteken, így a vállalaton túlmutató társadalmi vagy környezeti szempontok érvényesítését kéri számon, ezért erősíti a freemani „elválasztáselméletet”, mely a gazdasági rendre mint a társadalmi és környezeti értékeket megalapozó etikától elkülönböző területre tekint (Freeman, 1994; Wicks, 1996).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 762 3

Marketing Gazdaság

Felnőtt döntéshozóknak ajánlom ezt a könyvet. A friss és egyre inkább teret nyerő jelenségek rendszerbe rendezése igazi szakmai kihívás. A gondolkodásra késztető könyvek jók. Az is, ha a gondolatokért az olvasónak is meg kell küzdenie. A gazdaságilag is indokolható, jó ügyekért tett tevékenységek új dimenzióba helyezik a cégek-emberek-társadalom kapcsolatot. A társadalmilag fontos ügyekért való tevékenykedést inspirálhatják a könyvben felvetett paradigmaváltás megvalósult kifejeződésének példái. Ma már nem a társadalom óhaja, hanem a piacképesség feltétele, hogy a vállalatok tettekkel fejezzék ki a társadalom iránti felelősségüket. Ehhez mindenkinek tanulni kell.

Törőcsik Mária, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem

Azt, hogy a vállalatok különbözőképpen vonják be az „érintetteket" működésükbe, eddig is tudtuk. Azt, hogy a bankok is egyfajta vállalatok - ezt is tudtuk. Azt, hogy az érintettek bevonása hol sikeres, hol kevésbé sikeres, de a vállalati működés lényegileg csak akkor eredményes, ha az érintettek bevonása megtörténik - ezt is sejtettük. Akkor minek végigolvasni egy több száz oldalas könyvet? Nos, például azért, hogy túllépjünk azon a közhelyen, hogy az „érintettek" a fogyasztók, a partnerek, a munkavállalók és a tulajdonosok. Hogy megértsük, hogy az érintettek „nem pusztán személyek, hanem emberek, érintettek csoportjai, szervezetek, más vállalatok, vállalatok és szervezetek csoportjai, néha teljes országok". Ebből következik, hogy a felelős vállalati működés nem más, mint számos lépés az érintetti demokrácia elérése érdekében. Azért is el kell olvasnunk a könyvet, hogy a felelős vállalati működésről gondolkodva ne rekedjünk meg az általános közhelyeknél. Gyakorló vállalatvezetőknek, igazgatósági tagoknak egyaránt jól kezelhető kézikönyv, amiben akár egy-egy igazgatósági döntés előtt is találunk a döntést segítő útravalót. Valójában arról az örök emberi dilemmáról szól a könyv, hogy miért érdemesebb „Jónak", mint „Rossznak" lenni. Persze mindez csak olyan társadalmi-piaci közegben működik, ahol a törvények hozói is úgy gondolják, hogy a játékszabályok az egyenlő játéktér érdekében alakulnak, és arra valók, hogy mindenki betartsa őket.

Király Júlia, igazgatósági tag, KBC Bank Group, Brüsszel

Hivatkozás: https://mersz.hu/braun-vallalati-tarsadalmi-felelossegvallalas//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero