Jámbor Attila, Mizik Tamás (szerk.)

Bevezetés a Közös Agrárpolitikába


Egyetértési/jóváhagyási eljárás

Az egyetértési (korábban hozzájárulási) eljárás az előzőekben ismertetetthez képest már erősebb joggal ruházza fel a Parlamentet. A hozzájárulási eljárást az 1986-os Egységes Európai Okmány vezette be, két területen: az Európai Unióval megkötendő társulási, illetve csatlakozási megállapodásokra vonatkozóan, majd az eljárás hatáskörét az Amszterdami Szerződés kiszélesítette. Az EUMSZ 289. cikkének (2) bekezdésében előírt egyetértési eljárást csak néhány különleges esetben alkalmazzák, mely során az Európai Parlamentnek lehetősége van, hogy egyetértését fejezze ki az adott javaslattal szemben. A Parlamentnek tehát ebben az esetben már igen erős vétójoga van, hiszen hozzájárulása megtagadása esetén a Tanács nem fogadhatja el az adott jogszabályt. A vétójog gyengesége azonban abban mutatkozik meg, hogy a Parlament csak a jogszabályjavaslat egészéről alkothat pozitív vagy negatív véleményt, külön-külön a javaslat elemeiről nem, valamint módosítási javaslatokkal sem élhet. Egyetértés hiányában az eljárást újra kell kezdeni. Éppen ezért egyetértési eljárás alkalmazása esetén a javaslat Parlamentnek történő megküldését általában a Tanács és a Parlament közötti informális egyeztetések előzik meg annak érdekében, hogy kifürkésszék, mely lényegi elemek megléte szükséges a parlamenti jóváhagyás megszerzéséhez. Az egyetértést mint nem jogalkotási eljárást általában az Európai Unió által tárgyalt bizonyos megállapodások ratifikálására alkalmazzák, illetve az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének értelmében vett alapvető jogok súlyos megsértésének esetében, valamint az EU új tagjainak felvételére vagy az EU-ból történő kilépés tekintetében kötendő megállapodásokra.

Bevezetés a Közös Agrárpolitikába

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 786 9

A könyv közérthetően, számos érdekességgel kiegészítve mutatja be a Közös Agrárpolitika múltját, ad áttekintést a jelenéről, és ismerteti a jövőjével kapcsolatos elképzeléseket anélkül, hogy túlságosan elmerülne a részletekben. Kiváló összefoglaló munka, ami a magyar piacon a témában unikumnak számít.

Dr. Csáki Csaba

akadémikus

Az Európai Unió napjainkban is folyamatosan tartó fejlődése szüntelen változásokat eredményez a Közös Agrárpolitika szabályozási és működési keretrendszerében. A magyar mezőgazdaság számára oly kulcsfontosságú területen zajló átalakulási folyamatokra tekintettel a kiadvány meghatározó lehet azok számára, akik ismereteket kívánnak szerezni e komplex európai szakpolitika és annak hazai működésének legfontosabb kérdéseiről. Ezért ajánlom e könyvet minden a témával foglalkozó oktató, hallgató, mezőgazdasági termelő és a téma iránt érdeklődő figyelmébe.

Dr. Feldman Zsolt

helyettes államtitkár, Földművelésügyi Minisztérium

EU-tagként hazánk mezőgazdasága egy nagy, de versengő piac része, amely óriási lehetőségeket kínál. Ugyanakkor a gazdálkodóknak kiéleződött versenyhelyzettel kell megbirkózniuk. A szerzők a kötet elkészítése során a Közös Agrárpolitika objektív bemutatására törekedtek. A könyv igyekszik megteremteni annak a lehetőségét, hogy az olvasó szakmai meggyőződése alapján, a maga területén vonjon le következtetéseket. Ajánlom mindazoknak figyelmébe, akik élni akarnak ezzel a lehetőséggel.

Dr. Kapronczai István

Főigazgató, Agrárgazdasági Kutató Intézet

Hivatkozás: https://mersz.hu/jambor-mizik-bevezetes-a-kozos-agrarpolitikaba//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave