Balaton Károly, Tari Ernő (szerk.)

Stratégiai és üzleti tervezés

Stratégia, tervezés, módszerek

4. A stratégia kialakítása

Az előző fejezetben tárgyalt stratégiai elemzésre építve tudatos stratégia kialakítására nyílik lehetőségünk. A stratégia kidolgozása rendkívül összetett folyamat, amely több szinten jelentkezik a vállalati gyakorlatban.

A stratégia összetevőit vizsgálhatjuk az általánosítás mértéke, illetőleg a hierarchikus szintek szerint. Az általánosítás mértéke szerint különbséget tehetünk vízió (jövőkép), misszió (küldetés) és stratégia között (Salamonné Huszty, 1995). A stratégiai szakirodalomban megoszlanak a vélemények abban a kérdésben, hogy a vízió és misszió kialakítására a stratégai elemzést megelőzően kerüljön sor, avagy ezeket a kategóriákat az elemzés során szerzett információkra építve dolgozzuk ki. Hivatkozunk az 1.2. alfejezetben látható 1.1. ábrára, amely szerint a külső és belső feltételek elemzése alapján kerül sor az üzleti terület kiválasztására, majd ezt követi a küldetés, a vízió és a stratégiai célok kialakítása. Más források a vízió és a misszió kialakítását a stratégiai elemzést megelőzően tárgyalják (lásd pl.: Pearce-Robinson, 1988). Úgy gondoljuk, hogy mindkét álláspont mellett felsorakoztathatók érvek. A különbség a mi oktatási szempontunkból igazából a didaktikai kérdés. Azért választottuk azt a megközelítést, miszerint először a stratégiai elemzést mutatjuk be, mert nem tudnánk elégséges támpontot nyújtani a vízió és misszió tárgyalásához, elszakadnánk a vállalat konkrét adottságaitól. A vállalati gyakorlatban ez a kérdés némileg másként jelentkezik. Nyilvánvalóan a vállalatoknál a stratégiaalkotási folyamat indításakor rendelkezésre állnak általános információk a külső és belső feltételekről, tehát lehetőség nyílik arra, hogy a vízió és misszió kialakításával kezdődjön a tervezés, s a részletes stratégiai elemzést követően kerüljön sor a stratégiai célok és akciók meghatározására.

A stratégia kialakítását hierarchikus szintek szerint vizsgálva különbséget tehetünk vállalati, üzletági és funkcionális stratégiák között. A vállalati stratégia a szervezet egészének fő célkitűzéseit és azok megvalósításának módszereit foglalja magában. Az üzletági stratégiáknak főleg a diverzifikált vállalkozásoknál van jelentőségük, a piac-elemzést és a versenystratégia kialakítását ezeknél a vállalatoknál az üzletági szinten szükséges elvégezni. A funkcionális stratégiák a vállalati, illetve üzletági stratégiából az adott funkcionális területre vonatkoztatható célokat és eszközöket foglalják össze.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 878 1

Menedzsment Gazdaság

A könyv az egyetemi alapképzésben oktatásra kerülő Stratégiai és üzleti tervezés című tantárgy törzsanyagát foglalja össze. A fontosabb fogalmak definiálását (Bevezetés) követően a szerzők a 2. fejezetben áttekintést adnak a stratégiai gondolkodás történeti fejlődéséről, ahol az egyes fejlődési szakaszok jellemzőivel ismerkedhet meg az olvasó.

A stratégiai elemzéssel foglalkozó 3. fejezet bemutatja a külső környezet, a vállalati belső adottságok és képességek szerepét és elemzési módszereit, amelyek megalapozzák a stratégia kidolgozását.

A 4. fejezet a stratégia kialakításának különböző szintjeit és összetevőit tárgyalja: küldetés és jövőkép megfogalmazása, vállalati szintű stratégiák választéka, portfólió stratégiák, üzletági szintű versenystratégiák, stratégiai szövetségek és nemzetközi stratégiák.

A könyv 5. fejezete a stratégia megvalósításának előkészítésével, ezen belül is konkrétan a projektek tervezésével és vezetésével kapcsolatos ismereteket foglalja össze.

Az utolsó, 6. fejezet az üzleti tervezés szerepét, kidolgozásának folyamatát és a terv tartalmának fontosabb jellemzőit mutatja be.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balaton-tari-strategiai-es-uzleti-tervezes//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero