Blahó András, Prandler Árpád (szerk.)

Nemzetközi szervezetek és intézmények


A XIX. század

A napóleoni háborúk után a korszak legismertebb eseményévé a bécsi kongresszus vált. Kevésbé ismert ugyanakkor az, hogy a Szent Szövetséget nem a bécsi kongresszus hozta létre, hanem a három győztes hatalom (Ausztria, Oroszország és Poroszország) által megkötött párizsi béke (1815. szeptember 15.), amelyet majd, Napóleon visszatérte és veresége után, a második párizsi békekötés (1815. november 20.) egészített ki. Ezt a szerződést már Nagy-Britannia is aláírta, de végül, az angol parlament vonakodása miatt, a Szent Szövetséget létrehozó szerződést Anglia nem ratifikálta. Valamennyi más európai állam – Törökországot és, különös módon, a pápai államot kivéve – formálisan is csatlakozott a Szent Szövetséghez. Végül 1818-ban, az aacheni kongresszuson Franciaország (XVIII. Lajos) is visszatért az európai rendszerbe, egyenrangú félként. A Szent Szövetség keretein belül a résztvevő hatalmak kötelezték magukat arra, hogy alattvalóikat „családapaként” kormányozzák a keresztény alapelvek alapján, egymás közötti szolidaritásukat megőrzik, s együttműködésük fenntartása érdekében periodikus nemzetközi értekezleteket tartanak.

Nemzetközi szervezetek és intézmények

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 782 1

A könyv negyedik kiadásának az a célja, hogy globalizált világunk főszereplőinek, a nemzetközi szervezeteknek hű tükörképét adja. Szándékunk az volt, hogy e kötet nemcsak tankönyv, hanem kézikönyv is legyen. Ezért a szerzők átfogó módon, megfelelően dokumentálva, de a gyakorlati szempontokat is figyelembe véve mutatják be a nemzetközi szervezetek egyre növekvő szerepét a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Különös figyelmet szentelnek az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ szakosított intézményeinek, az Európai Uniónak, de részletes elemzést adnak más regionális, illetve fórum jellegű nemzetközi intézményekről is. Az elemzések figyelembe vették a nemzetközi politikában történt lényeges eseményeket is.

A világra való kitekintés mellett a közvetlen és közvetett, valamint sajátos nemzeti érdekeinkre való tekintettel, a könyv részletesen foglalkozik a hazánk szempontjából kiemelkedően fontos nemzetközi szervezetekkel: a már említett ENSZ és Európai Unió mellett az Észak-atlanti Szövetség Szervezetével, az Európa Tanáccsal, az EBESZ-szel, de a szűkebb földrajzi régiónkban kialakult együttműködési fórumokkal is. Reméljük, hogy a könyv kedvező fogadtatásra talál a „címzettek”, így az egyetemi és főiskolai hallgatók, az egyetemi oktatók, a nemzetközi kapcsolatokban és a külgazdaságban tevékenykedő szakemberek, diplomaták, valamint a média képviselői körében is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/blaho-prandler-nemzetkozi-szervezetek-es-intezmenyek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave