Blahó András, Prandler Árpád (szerk.)

Nemzetközi szervezetek és intézmények


Az alapelvek értéktartalma és egymáshoz való viszonyuk: dilemmák és kilátások

Az első pontban felvázolt folyamat azt mutatja, hogy az alapelvek nagy része több évszázados előzményre tekinthet vissza, és tartalmuk is változott. Kétségtelen ugyanakkor, hogy korszakhatárnak a II. világháború vége és az ENSZ Alapokmány elfogadása tekinthető. Ekkor került először sor arra, hogy egy nemzetközi jogi kötelezettségeket tartalmazó szerződésben az alapelveket konkrétan megnevezzék és – még ha lakonikusan is – tartalmukat röviden felvázolják. Bár az azóta eltelt több mint öt évtizedben egyes alapelvek jelentősége jobban kirajzolódott, mások pedig új megvilágításba kerültek, az alapelvek számában és tartalmában – az Alapokmányhoz képest – nem került sor lényeges változásokra. Azon még lehet vitatkozni, hogy például az államok együttműködési elve vagy a határok sérthetetlenségének elve mennyiben különálló elv. Az is felmerülhet, hogy a kötelezettségek jóhiszemű teljesítésének elvét mennyiben kell nemzetközi jogi elvnek tekinteni, hiszen a belső jogokban is megtalálható. Minderre azt lehet válaszolni, hogy a történeti fejlődés eredményeként ezek – az egymást sok esetben kiegészítő elvek – váltak általánosan elfogadottakká. Ezt az általános elfogadottságot a következő kérdések vizsgálatával kell még bizonyítani:

Nemzetközi szervezetek és intézmények

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 782 1

A könyv negyedik kiadásának az a célja, hogy globalizált világunk főszereplőinek, a nemzetközi szervezeteknek hű tükörképét adja. Szándékunk az volt, hogy e kötet nemcsak tankönyv, hanem kézikönyv is legyen. Ezért a szerzők átfogó módon, megfelelően dokumentálva, de a gyakorlati szempontokat is figyelembe véve mutatják be a nemzetközi szervezetek egyre növekvő szerepét a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Különös figyelmet szentelnek az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ szakosított intézményeinek, az Európai Uniónak, de részletes elemzést adnak más regionális, illetve fórum jellegű nemzetközi intézményekről is. Az elemzések figyelembe vették a nemzetközi politikában történt lényeges eseményeket is.

A világra való kitekintés mellett a közvetlen és közvetett, valamint sajátos nemzeti érdekeinkre való tekintettel, a könyv részletesen foglalkozik a hazánk szempontjából kiemelkedően fontos nemzetközi szervezetekkel: a már említett ENSZ és Európai Unió mellett az Észak-atlanti Szövetség Szervezetével, az Európa Tanáccsal, az EBESZ-szel, de a szűkebb földrajzi régiónkban kialakult együttműködési fórumokkal is. Reméljük, hogy a könyv kedvező fogadtatásra talál a „címzettek”, így az egyetemi és főiskolai hallgatók, az egyetemi oktatók, a nemzetközi kapcsolatokban és a külgazdaságban tevékenykedő szakemberek, diplomaták, valamint a média képviselői körében is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/blaho-prandler-nemzetkozi-szervezetek-es-intezmenyek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave