Blahó András, Prandler Árpád (szerk.)

Nemzetközi szervezetek és intézmények


A „humanitárius beavatkozás” kérdése

A Koszovóban történtek és a Jugoszlávia elleni légitámadások előtérbe helyeztek egy másik, hosszú idő óta vitatott kérdést. Vajon a jelenlegi nemzetközi jogrend, vagy annak esetleges módosítása lehetővé teszi-e nemzetközi síkon a humanitárius beavatkozást? Álláspontunk szerint továbbra sem lehet a Biztonsági Tanács felhatalmazása nélkül foganatosított humanitárius beavatkozásról mint elfogadott nemzetközi szabályról beszélni. Tény, hogy – eltekintve Koszovótól – a nemzetközi közösség számos esetben fellépett a humanitárius célok védelme és megvalósítása érdekében, például Szomáliában, Irakban, Libériában, Bosznia-Hercegovinában, Haitiban, Ruandában és Burundiban, Albániában, Kelet-Timorban, illetve a közelmúltben Líbiában. Ezekben az esetekben azonban valamilyen formában mindenütt sor került az ENSZ Biztonsági Tanács által adott felhatalmazásra. Így – bár a szakirodalomban van ellenkező álláspont is – megállapítható, hogy a nemzetközi közösség „mint egész”, nem fogadta el igazoltnak a humanitárius beavatkozás elvét – de elfogadta a „védelmi felelősség (responsibility to protect)” elvét –, mint általános szabályt az emberi jogok, a humanitárius jogok és a fegyveres konfliktusok áldozatainak védelmében.69

Nemzetközi szervezetek és intézmények

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 782 1

A könyv negyedik kiadásának az a célja, hogy globalizált világunk főszereplőinek, a nemzetközi szervezeteknek hű tükörképét adja. Szándékunk az volt, hogy e kötet nemcsak tankönyv, hanem kézikönyv is legyen. Ezért a szerzők átfogó módon, megfelelően dokumentálva, de a gyakorlati szempontokat is figyelembe véve mutatják be a nemzetközi szervezetek egyre növekvő szerepét a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Különös figyelmet szentelnek az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ szakosított intézményeinek, az Európai Uniónak, de részletes elemzést adnak más regionális, illetve fórum jellegű nemzetközi intézményekről is. Az elemzések figyelembe vették a nemzetközi politikában történt lényeges eseményeket is.

A világra való kitekintés mellett a közvetlen és közvetett, valamint sajátos nemzeti érdekeinkre való tekintettel, a könyv részletesen foglalkozik a hazánk szempontjából kiemelkedően fontos nemzetközi szervezetekkel: a már említett ENSZ és Európai Unió mellett az Észak-atlanti Szövetség Szervezetével, az Európa Tanáccsal, az EBESZ-szel, de a szűkebb földrajzi régiónkban kialakult együttműködési fórumokkal is. Reméljük, hogy a könyv kedvező fogadtatásra talál a „címzettek”, így az egyetemi és főiskolai hallgatók, az egyetemi oktatók, a nemzetközi kapcsolatokban és a külgazdaságban tevékenykedő szakemberek, diplomaták, valamint a média képviselői körében is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/blaho-prandler-nemzetkozi-szervezetek-es-intezmenyek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave