Blahó András, Prandler Árpád (szerk.)

Nemzetközi szervezetek és intézmények


A két ad hoc törvényszék munkájának befejezése

A két ad hoc törvényszék munkájának vázlatos áttekintése után ki kell térnünk arra, mikorra várható az, hogy az ad hoc törvényszékek befejezzék a tevékenységüket. Mint ahogy a létrehozásukban, úgy tevékenységük megszüntetésében is az ENSZ Biztonsági Tanácsa az illetékes. A törvényszékekkel történt konzultálás után a Biztonsági Tanács 2003-ban jóváhagyta a BT elnökének azt a korábbi nyilatkozatát, amely szerint az ICTY-nak és az ICTR-nak 2008 végéig első fokon, majd pedig másodfokon 2010-ig be kell fejeznie a munkáját. Ugyanebben a határozatában a Biztonsági Tanács felhívta az államokat, különösen Szerbia és Montenegrót, Horvátországot, Bosznia és Hercegovinát, Ruandát, Kenyát, a Kongói Köztársaságot és a Kongói Demokratikus Köztársaságot, hogy fokozottabban működjenek együtt a Törvényszékekkel.102 Ez volt az azóta sokat emlegetett és úgynevezett „Completion Strategy Resolution”, azonban kiderült, hogy egyik törvényszék sem bírja befejezni a munkáját a határozat által kitűzött időpontig. Az időpontok hivatalos módosítására azonban nem került sor, de a Biztonsági Tanács tudomásul vette, hogy az eredeti időpontok nem tarthatóak. Így a BT az 1931/2010-es, illetve az 1932/2010-es határozatával meghosszabbította a törvényszékek állandó és ad litem bíráinak mandátumát 2012. illetve 2011. december 31-ig, továbbá a törvényszékeknek be kell fejezniük munkájukat 2014 végégig. Annak figyelembevételével, hogy a törvényszékek tevékenységének befejeztével még bizonyos feladatok fennmaradhatnak (ld. pl. egyes körözött személyek letartóztatása esetén folytatandó eljárások,103 a szabadságvesztés büntetésüket töltő elítéltek esetleges szabadon bocsátásával kapcsolatos kérdések), a BT egyik legutóbbi határozatában (1966/2010) úgy döntött, hogy a két törvényszék fennmaradó tevékenységét egy ún. „Residual Mechanism” kell, hogy átvegye. Ez a bizonyos Mechanizmus a meglévő törvényszékek mintájára elnökből, főügyészből és néhány bíróból áll majd, akiket szintén az ENSZ Közgyűlése választ meg a Biztonsági Tanács által elfogadott lista alapján.

Nemzetközi szervezetek és intézmények

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 782 1

A könyv negyedik kiadásának az a célja, hogy globalizált világunk főszereplőinek, a nemzetközi szervezeteknek hű tükörképét adja. Szándékunk az volt, hogy e kötet nemcsak tankönyv, hanem kézikönyv is legyen. Ezért a szerzők átfogó módon, megfelelően dokumentálva, de a gyakorlati szempontokat is figyelembe véve mutatják be a nemzetközi szervezetek egyre növekvő szerepét a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Különös figyelmet szentelnek az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ szakosított intézményeinek, az Európai Uniónak, de részletes elemzést adnak más regionális, illetve fórum jellegű nemzetközi intézményekről is. Az elemzések figyelembe vették a nemzetközi politikában történt lényeges eseményeket is.

A világra való kitekintés mellett a közvetlen és közvetett, valamint sajátos nemzeti érdekeinkre való tekintettel, a könyv részletesen foglalkozik a hazánk szempontjából kiemelkedően fontos nemzetközi szervezetekkel: a már említett ENSZ és Európai Unió mellett az Észak-atlanti Szövetség Szervezetével, az Európa Tanáccsal, az EBESZ-szel, de a szűkebb földrajzi régiónkban kialakult együttműködési fórumokkal is. Reméljük, hogy a könyv kedvező fogadtatásra talál a „címzettek”, így az egyetemi és főiskolai hallgatók, az egyetemi oktatók, a nemzetközi kapcsolatokban és a külgazdaságban tevékenykedő szakemberek, diplomaták, valamint a média képviselői körében is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/blaho-prandler-nemzetkozi-szervezetek-es-intezmenyek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave