Blahó András, Prandler Árpád (szerk.)

Nemzetközi szervezetek és intézmények


A XIX. század harmadik harmada: két további fontos fejlemény

a) Ebben az időszakban az ipari, gazdasági, műszaki és tudományos fejlődés követelményei kikényszerítették a határokon átnyúló államközi együttműködés konkrét intézményeinek létrejöttét. Így került sor az úgynevezett nemzetközi igazgatási (adminisztratív) uniók létrehozására. Elsőként, 1865-ben, a Nemzetközi Távíró Egyesület (későbbi jogutódja a Nemzetközi Távközlési Unió), majd az 1870-es években az Általános Postaegyesület, a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal, majd a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet jön létre. A 80-as és 90-es években alakul meg a Nemzetközi Statisztikai Intézet, a Vámtarifákkal Foglalkozó Unió, a Nemzetközi Vasúti Fuvarozásügyi Hivatal, a Nemzetközi Tengerészeti, majd a Mezőgazdasági Bizottság, a Nemzetközi Szerzői Jogi Unió. Az 1900-as évek elején jött létre a Nemzetközi Közegészségügyi Hivatal (1903), a Nemzetközi Agrár Intézet (1905), amelyeket az Egészségügyi Világszervezet (WHO), illetve az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO) előfutárainak tarthatunk.

Nemzetközi szervezetek és intézmények

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 782 1

A könyv negyedik kiadásának az a célja, hogy globalizált világunk főszereplőinek, a nemzetközi szervezeteknek hű tükörképét adja. Szándékunk az volt, hogy e kötet nemcsak tankönyv, hanem kézikönyv is legyen. Ezért a szerzők átfogó módon, megfelelően dokumentálva, de a gyakorlati szempontokat is figyelembe véve mutatják be a nemzetközi szervezetek egyre növekvő szerepét a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Különös figyelmet szentelnek az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ szakosított intézményeinek, az Európai Uniónak, de részletes elemzést adnak más regionális, illetve fórum jellegű nemzetközi intézményekről is. Az elemzések figyelembe vették a nemzetközi politikában történt lényeges eseményeket is.

A világra való kitekintés mellett a közvetlen és közvetett, valamint sajátos nemzeti érdekeinkre való tekintettel, a könyv részletesen foglalkozik a hazánk szempontjából kiemelkedően fontos nemzetközi szervezetekkel: a már említett ENSZ és Európai Unió mellett az Észak-atlanti Szövetség Szervezetével, az Európa Tanáccsal, az EBESZ-szel, de a szűkebb földrajzi régiónkban kialakult együttműködési fórumokkal is. Reméljük, hogy a könyv kedvező fogadtatásra talál a „címzettek”, így az egyetemi és főiskolai hallgatók, az egyetemi oktatók, a nemzetközi kapcsolatokban és a külgazdaságban tevékenykedő szakemberek, diplomaták, valamint a média képviselői körében is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/blaho-prandler-nemzetkozi-szervezetek-es-intezmenyek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave