Blahó András, Prandler Árpád (szerk.)

Nemzetközi szervezetek és intézmények


A nemzetközi szervezetek adminisztratív bíróságai: ENSZ, ILO, Világbank, IMF

E fejezet bevezetőjében már szó volt arról az igényről, hogy a nemzetközi szervezeteken belül felmerült munkaügyi jogviták megfelelő módon megoldást nyerjenek. A legtöbb szervezetben, elsősorban 1945 után, munkavállalási érdekképviseleti bizottságok (staff committees) jöttek létre, amelyek természetesen nem tartoztak a fogadó állam szakszervezeti tömörüléseihez. A munkaügyi vitákat első fokon olyan szervek elé terjesztik, amelyeknek egy-egy tagját a szervezet vezetője (főtitkár), illetve a staff committee jelöli ki. Az elnököt az említett bizottság, illetve a vezető egyetértésével jelölik ki.153 Már a Nemzetek Szövetsége időszakában is nyilvánvalóvá vált, hogy szükség van egy fellebbviteli fórumra, annál is inkább, mivel a nemzetközi szervezetek munkatársai, a szervezetet megillető mentességek miatt, nem fordulhattak és nem fordulhatnak a fogadó állam bíróságaihoz. Így jött létre már 1927-ben a Nemzetek Szövetsége Adminisztratív Bírósága (Administrative Tribunal), majd a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Adminisztratív bírósága (1948), az ENSZ Adminisztratív Bírósága (1949). Ezután gyakorlatilag a legtöbb nemzetközi szervezetben hasonló intézményeket hoztak létre (Európai Közösség, Európa Tanács, NATO, OECD stb.).154

Nemzetközi szervezetek és intézmények

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 782 1

A könyv negyedik kiadásának az a célja, hogy globalizált világunk főszereplőinek, a nemzetközi szervezeteknek hű tükörképét adja. Szándékunk az volt, hogy e kötet nemcsak tankönyv, hanem kézikönyv is legyen. Ezért a szerzők átfogó módon, megfelelően dokumentálva, de a gyakorlati szempontokat is figyelembe véve mutatják be a nemzetközi szervezetek egyre növekvő szerepét a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Különös figyelmet szentelnek az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ szakosított intézményeinek, az Európai Uniónak, de részletes elemzést adnak más regionális, illetve fórum jellegű nemzetközi intézményekről is. Az elemzések figyelembe vették a nemzetközi politikában történt lényeges eseményeket is.

A világra való kitekintés mellett a közvetlen és közvetett, valamint sajátos nemzeti érdekeinkre való tekintettel, a könyv részletesen foglalkozik a hazánk szempontjából kiemelkedően fontos nemzetközi szervezetekkel: a már említett ENSZ és Európai Unió mellett az Észak-atlanti Szövetség Szervezetével, az Európa Tanáccsal, az EBESZ-szel, de a szűkebb földrajzi régiónkban kialakult együttműködési fórumokkal is. Reméljük, hogy a könyv kedvező fogadtatásra talál a „címzettek”, így az egyetemi és főiskolai hallgatók, az egyetemi oktatók, a nemzetközi kapcsolatokban és a külgazdaságban tevékenykedő szakemberek, diplomaták, valamint a média képviselői körében is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/blaho-prandler-nemzetkozi-szervezetek-es-intezmenyek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave