Blahó András, Prandler Árpád (szerk.)

Nemzetközi szervezetek és intézmények


Intézményes válaszok az 1970-es évek gazdasági, monetáris és energiaválságaira

Az 1971. év monetáris fejleményei – a dollár aranyra történő átváltásának tilalma Nixon elnök rendelete alapján, s a bekövetkező dollárleértékelődés – fordulópontot jelentettek a nemzetközi monetáris kapcsolatokban, és megváltoztatták azokat a nemzetközi körülményeket, amelyek között a Nemzetközi Valutaalap kifejti tevékenységét. Lebegő árfolyamrendszerek jöttek létre, ami bátorította a spekulációt, növelte a gazdasági bizonytalanságot és instabilitást, s komolyan fenyegette a világkereskedelem fejlődését. A monetáris válsággal együtt ment végbe az energiaválság, a kőolaj és élelmiszerek nemzetközi ára jelentősen emelkedett. A fejlődő országok – felismerve közgyűlésen belüli túlsúlyukat a szocialista országokkal együtt – jelentős lépésre szánták el magukat. Rendkívüli ülésszakot hívtak össze 1974 májusában, ahol elfogadták az Új Nemzetközi Gazdasági Rend határozatot, radikális követelményekkel. Ennek folytatásaként a Közgyűlés decemberben elfogadta az Államok Gazdasági Jogairól és Kötelezettségeiről szóló Chartát. A fejlett ipari országok válaszlépései a Nemzetközi Energia Ügynökség (1974), valamint a Hetek Csoportja (1975) megteremtését foglalták magukban. (A Párizs melletti rambouillet-i kastélyban eredetileg hatan találkoztak: Franciaország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Japán és Olaszország. Hozzájuk csatlakozott Kanada 1976-ban, majd az Európai Közösség 1977-ben. A Hetek Csoportja nevet azonban megtartották. 1998-tól Oroszország is tag lett, ezért már G-8-ról beszélhetünk.)

Nemzetközi szervezetek és intézmények

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 782 1

A könyv negyedik kiadásának az a célja, hogy globalizált világunk főszereplőinek, a nemzetközi szervezeteknek hű tükörképét adja. Szándékunk az volt, hogy e kötet nemcsak tankönyv, hanem kézikönyv is legyen. Ezért a szerzők átfogó módon, megfelelően dokumentálva, de a gyakorlati szempontokat is figyelembe véve mutatják be a nemzetközi szervezetek egyre növekvő szerepét a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Különös figyelmet szentelnek az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ szakosított intézményeinek, az Európai Uniónak, de részletes elemzést adnak más regionális, illetve fórum jellegű nemzetközi intézményekről is. Az elemzések figyelembe vették a nemzetközi politikában történt lényeges eseményeket is.

A világra való kitekintés mellett a közvetlen és közvetett, valamint sajátos nemzeti érdekeinkre való tekintettel, a könyv részletesen foglalkozik a hazánk szempontjából kiemelkedően fontos nemzetközi szervezetekkel: a már említett ENSZ és Európai Unió mellett az Észak-atlanti Szövetség Szervezetével, az Európa Tanáccsal, az EBESZ-szel, de a szűkebb földrajzi régiónkban kialakult együttműködési fórumokkal is. Reméljük, hogy a könyv kedvező fogadtatásra talál a „címzettek”, így az egyetemi és főiskolai hallgatók, az egyetemi oktatók, a nemzetközi kapcsolatokban és a külgazdaságban tevékenykedő szakemberek, diplomaták, valamint a média képviselői körében is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/blaho-prandler-nemzetkozi-szervezetek-es-intezmenyek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave