Blahó András, Prandler Árpád (szerk.)

Nemzetközi szervezetek és intézmények


A régi és új nemzetközi szervezetek előtt álló feladatok a hidegháború végétől a XXI. század első éveiig

Az osztrák–magyar határ megnyitásával, 1989. szeptember 12-én, már látható volt, hogy a berlini fal is leomlik (1989. november). Ezzel viszont a két német állam békésen egyesült. Európa térképe lényegesen megváltozott: a volt szocialista országok sorra a demokratikus intézményrendszer kiépítését tűzték napirendre. Az ENSZ-nek, az Európa Tanácsnak és az EBESZ-nek e szakaszban jelentős szerepe volt a nemzetközi együttműködés alapelveinek, értékeinek és formáinak terjesztésében. Sokan remélték, hogy a nemzetközi politikai életben tapasztalható eufória elég lesz ahhoz is, hogy az ENSZ döntéshozatali rendszerét megreformálják, hatékonyságát növeljék. Tévedtek, a reformok kidolgozása hosszú, elnyúló folyamattá vált.

Nemzetközi szervezetek és intézmények

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 782 1

A könyv negyedik kiadásának az a célja, hogy globalizált világunk főszereplőinek, a nemzetközi szervezeteknek hű tükörképét adja. Szándékunk az volt, hogy e kötet nemcsak tankönyv, hanem kézikönyv is legyen. Ezért a szerzők átfogó módon, megfelelően dokumentálva, de a gyakorlati szempontokat is figyelembe véve mutatják be a nemzetközi szervezetek egyre növekvő szerepét a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Különös figyelmet szentelnek az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ szakosított intézményeinek, az Európai Uniónak, de részletes elemzést adnak más regionális, illetve fórum jellegű nemzetközi intézményekről is. Az elemzések figyelembe vették a nemzetközi politikában történt lényeges eseményeket is.

A világra való kitekintés mellett a közvetlen és közvetett, valamint sajátos nemzeti érdekeinkre való tekintettel, a könyv részletesen foglalkozik a hazánk szempontjából kiemelkedően fontos nemzetközi szervezetekkel: a már említett ENSZ és Európai Unió mellett az Észak-atlanti Szövetség Szervezetével, az Európa Tanáccsal, az EBESZ-szel, de a szűkebb földrajzi régiónkban kialakult együttműködési fórumokkal is. Reméljük, hogy a könyv kedvező fogadtatásra talál a „címzettek”, így az egyetemi és főiskolai hallgatók, az egyetemi oktatók, a nemzetközi kapcsolatokban és a külgazdaságban tevékenykedő szakemberek, diplomaták, valamint a média képviselői körében is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/blaho-prandler-nemzetkozi-szervezetek-es-intezmenyek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave