Blahó András, Prandler Árpád (szerk.)

Nemzetközi szervezetek és intézmények


Az Emberi Jogok Tanácsa

Az ENSZ főtitkárnak a világszervezet helyzetét felmérő szakértői bizottsága 2004-ben megállapította, hogy az 1946-ban létrehozott Emberi Jogok Bizottsága (Commission on Human Rights – UNCHR) nem tudja feladatát hatékonyan betölteni, ülésein politikai csatározások folynak, tagjai közül sokan a Bizottságot nem az emberi jogok továbbfejlesztésére, hanem saját jogsértéseik elkendőzésére használják. Ezért javaslat született, hogy e testület helyett hozzák létre az Emberi Jogok Tanácsát (Human Rights Council – UNHRC), amely 2006-ban létre is jött. Az ECOSOC kereteiből kikerült és immár közvetlenül a Közgyűlés alá rendelt 47 tagú (13 afrikai, 13 ázsiai, 8 latinamerikai, 7 nyugat-európai és 6 kelet-európai összetételű) szerv újdonsága, hogy bevezette az ENSZ-tagállamok emberi jogi teljesítményének értékelését időszakosan és egységes szempontok alapján. Évente háromszor, összesen legalább tíz hétig ülésezik. A Közgyűlés kétharmados többséggel kezdeményezheti egy jogsértő állam EJT-tagságának felfüggesztését is. Egyének és szervezetek is fordulhatnak panasszal a Tanácshoz. Az EJT 2007-ben létrehozta a Kisebbségi Ügyek Fórumát, mely évente tart tematikus üléseket. Ezek eredményeit ajánlások formájában az EJT elé terjeszti. Az eltelt rövid idő alapján is megállapítható, hogy az új szerv mindeddig nem váltotta be azokat a reményeket, hogy a konfrontáció helyett a párbeszéd jellemezze a testület munkáját.

Nemzetközi szervezetek és intézmények

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 782 1

A könyv negyedik kiadásának az a célja, hogy globalizált világunk főszereplőinek, a nemzetközi szervezeteknek hű tükörképét adja. Szándékunk az volt, hogy e kötet nemcsak tankönyv, hanem kézikönyv is legyen. Ezért a szerzők átfogó módon, megfelelően dokumentálva, de a gyakorlati szempontokat is figyelembe véve mutatják be a nemzetközi szervezetek egyre növekvő szerepét a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Különös figyelmet szentelnek az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ szakosított intézményeinek, az Európai Uniónak, de részletes elemzést adnak más regionális, illetve fórum jellegű nemzetközi intézményekről is. Az elemzések figyelembe vették a nemzetközi politikában történt lényeges eseményeket is.

A világra való kitekintés mellett a közvetlen és közvetett, valamint sajátos nemzeti érdekeinkre való tekintettel, a könyv részletesen foglalkozik a hazánk szempontjából kiemelkedően fontos nemzetközi szervezetekkel: a már említett ENSZ és Európai Unió mellett az Észak-atlanti Szövetség Szervezetével, az Európa Tanáccsal, az EBESZ-szel, de a szűkebb földrajzi régiónkban kialakult együttműködési fórumokkal is. Reméljük, hogy a könyv kedvező fogadtatásra talál a „címzettek”, így az egyetemi és főiskolai hallgatók, az egyetemi oktatók, a nemzetközi kapcsolatokban és a külgazdaságban tevékenykedő szakemberek, diplomaták, valamint a média képviselői körében is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/blaho-prandler-nemzetkozi-szervezetek-es-intezmenyek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave