Blahó András, Prandler Árpád (szerk.)

Nemzetközi szervezetek és intézmények


A Nemzetek Szövetségének tagsága

A Szövetség eredeti tagjai – az Egyezségokmány16szerint – a versailles-i békeszerződést aláíró 27 állam (így tehát az Egyesült Államok is), a brit birodalom négy domíniuma, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland és Dél-Afrika, valamint az akkor még félgyarmati sorban lévő India lett volna. Ezenkívül 13, a háborúban semleges ország is az eredeti tagok között szerepelt, így Svájc, Svédország, Hollandia, Dánia, valamint több latin-amerikai állam. Eleve ki voltak zárva a tagságból a legyőzött államok és Szovjet-Oroszország. A vesztes államok közül Ausztriát és Bulgáriát 1920-ban, Magyarországot 1922-ben, Németországot 1926-ban vették fel. Harminc ország meghívására a Szovjetunió 1934-ben csatlakozott a Nemzetek Szövetségéhez. A legnagyobb távol maradó azonban az Egyesült Államok volt. Mivel Wilson elnökkel szemben 1920-ban a Republikánus Párt győzött, a hagyományosan konzervatív felfogású republikánus többségű szenátus nem erősítette meg az Egyezségokmányt.

Nemzetközi szervezetek és intézmények

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 782 1

A könyv negyedik kiadásának az a célja, hogy globalizált világunk főszereplőinek, a nemzetközi szervezeteknek hű tükörképét adja. Szándékunk az volt, hogy e kötet nemcsak tankönyv, hanem kézikönyv is legyen. Ezért a szerzők átfogó módon, megfelelően dokumentálva, de a gyakorlati szempontokat is figyelembe véve mutatják be a nemzetközi szervezetek egyre növekvő szerepét a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Különös figyelmet szentelnek az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ szakosított intézményeinek, az Európai Uniónak, de részletes elemzést adnak más regionális, illetve fórum jellegű nemzetközi intézményekről is. Az elemzések figyelembe vették a nemzetközi politikában történt lényeges eseményeket is.

A világra való kitekintés mellett a közvetlen és közvetett, valamint sajátos nemzeti érdekeinkre való tekintettel, a könyv részletesen foglalkozik a hazánk szempontjából kiemelkedően fontos nemzetközi szervezetekkel: a már említett ENSZ és Európai Unió mellett az Észak-atlanti Szövetség Szervezetével, az Európa Tanáccsal, az EBESZ-szel, de a szűkebb földrajzi régiónkban kialakult együttműködési fórumokkal is. Reméljük, hogy a könyv kedvező fogadtatásra talál a „címzettek”, így az egyetemi és főiskolai hallgatók, az egyetemi oktatók, a nemzetközi kapcsolatokban és a külgazdaságban tevékenykedő szakemberek, diplomaták, valamint a média képviselői körében is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/blaho-prandler-nemzetkozi-szervezetek-es-intezmenyek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave