Blahó András, Prandler Árpád (szerk.)

Nemzetközi szervezetek és intézmények


Az Európai Parlament

Az intézmények közül leginkább az Európai Parlamentnek (European Parliament, EP) bővült ki a hatásköre és nőtt meg a jelentősége az elmúlt évtizedekben. Már az Európai Szén- és Acélközösség Szerződésének 1952-es létesítése után létrehozták a Montánunió Közgyűlését, amelynek tagjait a tagállamok nemzeti parlamentjeinek képviselőiből választották ki. 1957-ben, a Római Szerződés aláírása után a Közgyűlés a megalakuló Európai Gazdasági Közösség (EGK), valamint az EURATOM parlamenti testületévé is vált. A Közgyűlés kezdetben csupán vitafórumként működött. Számára a Római Szerződés csak tanácsadói és felügyeleti jogokat biztosított, jogalkotói tevékenységet nem szánt neki. A Szerződés szerint a Tanács egyes kérdésekben csupán a Parlament véleményét volt köteles kikérni, de annak betartása már nem volt számára kötelező. Első komolyabb szerepét a Parlament 1970-ben kapta, amikor a Tanács partnere lett a közösségi költségvetés elfogadásában, először csak véleményezési jogkörében. Azóta ez nemcsak joga, de kötelezettsége is a Parlamentnek, egyetértése nélkül költségvetést nem is lehet elfogadtatni.

Nemzetközi szervezetek és intézmények

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 782 1

A könyv negyedik kiadásának az a célja, hogy globalizált világunk főszereplőinek, a nemzetközi szervezeteknek hű tükörképét adja. Szándékunk az volt, hogy e kötet nemcsak tankönyv, hanem kézikönyv is legyen. Ezért a szerzők átfogó módon, megfelelően dokumentálva, de a gyakorlati szempontokat is figyelembe véve mutatják be a nemzetközi szervezetek egyre növekvő szerepét a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Különös figyelmet szentelnek az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ szakosított intézményeinek, az Európai Uniónak, de részletes elemzést adnak más regionális, illetve fórum jellegű nemzetközi intézményekről is. Az elemzések figyelembe vették a nemzetközi politikában történt lényeges eseményeket is.

A világra való kitekintés mellett a közvetlen és közvetett, valamint sajátos nemzeti érdekeinkre való tekintettel, a könyv részletesen foglalkozik a hazánk szempontjából kiemelkedően fontos nemzetközi szervezetekkel: a már említett ENSZ és Európai Unió mellett az Észak-atlanti Szövetség Szervezetével, az Európa Tanáccsal, az EBESZ-szel, de a szűkebb földrajzi régiónkban kialakult együttműködési fórumokkal is. Reméljük, hogy a könyv kedvező fogadtatásra talál a „címzettek”, így az egyetemi és főiskolai hallgatók, az egyetemi oktatók, a nemzetközi kapcsolatokban és a külgazdaságban tevékenykedő szakemberek, diplomaták, valamint a média képviselői körében is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/blaho-prandler-nemzetkozi-szervezetek-es-intezmenyek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave