Blahó András, Prandler Árpád (szerk.)

Nemzetközi szervezetek és intézmények


Az Európai Parlament szerepének változása a döntéshozatali folyamatban265

Az Európai Parlament az egyik legnagyobb nyereséget a döntéshozatali szerepének megnövekedése terén könyvelheti el, mivel a Lisszaboni Szerződés következtében az EP jogkörei e téren a Miniszterek Tanácsáéval közel azonos terjedelművé váltak. A jogalkotás tekintetében a korábbi együttdöntési eljárás vált alapértelmezetté, amelynek igen széles körű alkalmazását új neve is tükrözi: rendes jogalkotási eljárás. Ez a korábbi 44 helyett közel 90 területre terjed ki, amellyel nagyjából megduplázódik az együttdöntéssel meghozott döntések száma.266 A rendes jogalkotási eljárás alkalmazási körének kiterjesztése tehát mennyiségileg is több munkát jelent az EP egyes szakbizottságai számára. Ezen területek egy része már korábban is az EU hatáskörébe (tanácsi döntéshozatal alá) tartozott, de vannak olyan területek is, amelyek újonnan kerültek be a szerződésekbe. A mezőgazdaság és a halászat például az olyan szakpolitikák közé sorolódnak, amelyek bár korábban is léteztek, de csak mostantól terjed ki rájuk a Tanács és a Parlament együttdöntési jogköre. Ebbe a kategóriába tartozik továbbá a korábbi harmadik pilléres kérdések szinte teljes köre, a monetáris politikára vonatkozó intézkedések, különös tekintettel az euró bevezetéséhez szükséges lépésekre, valamint a strukturális alapokra vonatkozó intézkedések. Van azonban számos olyan rendes jogalkotási eljárás alá tartozó szakterület is, amelyet a Lisszaboni Szerződés rögzít először szerződéses szinten. Ezek közé tartozik például az energiapolitika, az általános gazdasági érdekű szolgáltatások, a személyes adatok védelme, az európai szellemi tulajdonjog védelme, a sport, az űrpolitika, az európai kutatási térség vagy éppen a turizmus.

Nemzetközi szervezetek és intézmények

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 782 1

A könyv negyedik kiadásának az a célja, hogy globalizált világunk főszereplőinek, a nemzetközi szervezeteknek hű tükörképét adja. Szándékunk az volt, hogy e kötet nemcsak tankönyv, hanem kézikönyv is legyen. Ezért a szerzők átfogó módon, megfelelően dokumentálva, de a gyakorlati szempontokat is figyelembe véve mutatják be a nemzetközi szervezetek egyre növekvő szerepét a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Különös figyelmet szentelnek az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ szakosított intézményeinek, az Európai Uniónak, de részletes elemzést adnak más regionális, illetve fórum jellegű nemzetközi intézményekről is. Az elemzések figyelembe vették a nemzetközi politikában történt lényeges eseményeket is.

A világra való kitekintés mellett a közvetlen és közvetett, valamint sajátos nemzeti érdekeinkre való tekintettel, a könyv részletesen foglalkozik a hazánk szempontjából kiemelkedően fontos nemzetközi szervezetekkel: a már említett ENSZ és Európai Unió mellett az Észak-atlanti Szövetség Szervezetével, az Európa Tanáccsal, az EBESZ-szel, de a szűkebb földrajzi régiónkban kialakult együttműködési fórumokkal is. Reméljük, hogy a könyv kedvező fogadtatásra talál a „címzettek”, így az egyetemi és főiskolai hallgatók, az egyetemi oktatók, a nemzetközi kapcsolatokban és a külgazdaságban tevékenykedő szakemberek, diplomaták, valamint a média képviselői körében is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/blaho-prandler-nemzetkozi-szervezetek-es-intezmenyek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave