Blahó András, Prandler Árpád (szerk.)

Nemzetközi szervezetek és intézmények


A tagság általános politikai céljai

Magyarország 1990. november 6-án, a közép-kelet-európai térségből elsőként lett az Európa Tanács tagja. A rendszerváltozás előtt egyetlen szocialista állam sem lehetett a szervezet tagja, mint ahogyan Spanyolország és Portugália felvételére is csupán a diktatúra megdöntését követően került sor. Magyarország még 1989 novemberében kérte felvételét, s a rendszerváltással végbemenő gyökeres változások, az Európa Tanács által képviselt demokratikus értékrend melletti elkötelezettség elismeréseként erre már az első szabad választások után sor került. Tagságunk hozzájárul az európai társadalmi és jogi normák megismeréséhez és megvalósításához, együttműködési fórumot biztosít azon nyugat-balkáni és kelet-európai országoknak, amelyek az EU-ba való belépésre várnak. Magyarország több mint 15 éves ET-tagsága során a több mint 200 egyezményből, kiegészítő jegyzőkönyvből 79-nek részese vagyunk, 18-at még csak aláírtunk, de folyamatosan vizsgáljuk további Európa tanácsi egyezményekhez (114 db) való csatlakozásunk lehetőségét.

Nemzetközi szervezetek és intézmények

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 782 1

A könyv negyedik kiadásának az a célja, hogy globalizált világunk főszereplőinek, a nemzetközi szervezeteknek hű tükörképét adja. Szándékunk az volt, hogy e kötet nemcsak tankönyv, hanem kézikönyv is legyen. Ezért a szerzők átfogó módon, megfelelően dokumentálva, de a gyakorlati szempontokat is figyelembe véve mutatják be a nemzetközi szervezetek egyre növekvő szerepét a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Különös figyelmet szentelnek az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ szakosított intézményeinek, az Európai Uniónak, de részletes elemzést adnak más regionális, illetve fórum jellegű nemzetközi intézményekről is. Az elemzések figyelembe vették a nemzetközi politikában történt lényeges eseményeket is.

A világra való kitekintés mellett a közvetlen és közvetett, valamint sajátos nemzeti érdekeinkre való tekintettel, a könyv részletesen foglalkozik a hazánk szempontjából kiemelkedően fontos nemzetközi szervezetekkel: a már említett ENSZ és Európai Unió mellett az Észak-atlanti Szövetség Szervezetével, az Európa Tanáccsal, az EBESZ-szel, de a szűkebb földrajzi régiónkban kialakult együttműködési fórumokkal is. Reméljük, hogy a könyv kedvező fogadtatásra talál a „címzettek”, így az egyetemi és főiskolai hallgatók, az egyetemi oktatók, a nemzetközi kapcsolatokban és a külgazdaságban tevékenykedő szakemberek, diplomaták, valamint a média képviselői körében is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/blaho-prandler-nemzetkozi-szervezetek-es-intezmenyek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave