Blahó András, Prandler Árpád (szerk.)

Nemzetközi szervezetek és intézmények


7.2. ENSZ-kezdeményezések419

  1. Az ENSZ Közgyűlés 1968 óta, amikor az ENSZ Közgyűlés XXIII. ülésszakának 2444. (XXIII.) számú határozata lényegében kötelező jellegűnek deklarálta a nemzetközi humanitárius jog legfontosabb elveit, de még inkább az 1977. évi két Kiegészítő Jegyzőkönyv elfogadása után, folyamatosan napirenden tartotta e kiegészítő jegyzőkönyvekkel kapcsolatos „helyzetet”, és ezzel nyomatékosan elő kívánta mozdítani, hogy minél több állam legyen részese a jegyzőkönyveknek.
  2. Napjainkban pedig, pl. a Közgyűlés VI. Bizottságának jelentése kapcsán az 57/14. (2002) sz. határozatában felszólította az 1949. évi genfi egyezmények és az 1977. évi két Kiegészítő Jegyzőkönyve részes államait a humanitárius jog betartására és betartatására. Kiemeli az ICRC szerepét a fegyveres konfliktusok áldozatainak védelmében és a humanitárius jog megismertetésében. Felkérte a főtitkárt, hogy a Közgyűlés 59. ülésszakára készítsen jelentést a kiegészítő jegyzőkönyvek helyzetéről, a nemzetközi humanitárius jog megerősítése érdekében hozott intézkedésekről a tagállamok és az ICRC információi alapján.
  3. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az elmúlt évtizedekben számos alkalommal intézett felhívást a különböző fegyveres konfliktusokban részt vevő felekhez, hogy – egyebek között – tartsák be a humanitárius jog rendelkezéseit és szabályait. Fontos lépést tett a Biztonsági Tanács a humanitárius jog szabályainak elfogadottsága és betartatása területén, amikor az Alapokmány VII. fejezetére hivatkozva két ad hoc törvényszéket hozott létre: 1993. évi határozatával a jugoszláviai, 1994. évi határozatával a ruandai ad hoc törvényszéket.
  4. Kiemelendő még a BT 1265 (1999) és az 1502 (2003) határozata, amelyek ugyancsak fontos lépést jelentenek a nemzetközi humanitárius jog betartása és betartatása érdekében. Az 1502 (2003) határozat külön említi az ENSZ kötelékében és a humanitárius akciókban tevékenykedők biztonságának kérdését.
419 A témáról lásd Dr. Prandler Árpád: Az Egyesült Nemzetek szerepe a nemzetközi humanitárius jog alkalmazásában és széles körű elfogadtatásában. In: Szimpózium az 1949. évi Genfi Egyezmények két kiegészítő jegyzőkönyve elfogadásának 25. évfordulója alkalmából. A Magyar Vöröskereszt kiadása, Budapest, 2003.

Nemzetközi szervezetek és intézmények

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 782 1

A könyv negyedik kiadásának az a célja, hogy globalizált világunk főszereplőinek, a nemzetközi szervezeteknek hű tükörképét adja. Szándékunk az volt, hogy e kötet nemcsak tankönyv, hanem kézikönyv is legyen. Ezért a szerzők átfogó módon, megfelelően dokumentálva, de a gyakorlati szempontokat is figyelembe véve mutatják be a nemzetközi szervezetek egyre növekvő szerepét a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Különös figyelmet szentelnek az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ szakosított intézményeinek, az Európai Uniónak, de részletes elemzést adnak más regionális, illetve fórum jellegű nemzetközi intézményekről is. Az elemzések figyelembe vették a nemzetközi politikában történt lényeges eseményeket is.

A világra való kitekintés mellett a közvetlen és közvetett, valamint sajátos nemzeti érdekeinkre való tekintettel, a könyv részletesen foglalkozik a hazánk szempontjából kiemelkedően fontos nemzetközi szervezetekkel: a már említett ENSZ és Európai Unió mellett az Észak-atlanti Szövetség Szervezetével, az Európa Tanáccsal, az EBESZ-szel, de a szűkebb földrajzi régiónkban kialakult együttműködési fórumokkal is. Reméljük, hogy a könyv kedvező fogadtatásra talál a „címzettek”, így az egyetemi és főiskolai hallgatók, az egyetemi oktatók, a nemzetközi kapcsolatokban és a külgazdaságban tevékenykedő szakemberek, diplomaták, valamint a média képviselői körében is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/blaho-prandler-nemzetkozi-szervezetek-es-intezmenyek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave