Blahó András, Prandler Árpád (szerk.)

Nemzetközi szervezetek és intézmények


A szervezet története

1991. december 8-án, a belorusz kormány Viskuliban lévő kormányrezidenciáján írták alá a belorusz, az orosz és az ukrán kormány vezetői a Független Államok Közösségének alapító okiratát. 1991. december 21-én, Alma Atában 11 szuverén állam vezetői egy kiegészítő jegyzőkönyvvel látták el a fenti dokumentumot, amelyben leszögezték, hogy az Azerbajdzsán Köztársaság, a Belarusz Köztársaság, a Kazah Köztársaság, a Kirgíz Köztársaság, a Moldovai Köztársaság, az Orosz Föderáció, az Örmény Köztársaság, a Tadzsik Köztársaság, az Üzbég Köztársaság és Ukrajna, egyenlőségükre hivatkozva, megalakítják a Független Államok Közösségét (FÁK). A résztvevők egyhangúan elfogadták az Alma Ata-i Nyilatkozatot, amely kifejezte eltökéltségüket a kül- és belpolitika különböző területein történő együttműködésre, s tartalmazta a korábbi Szovjetunió által vállalt nemzetközi kötelezettségek átvállalását az immár független köztársaságok által. 1993 decemberében Grúzia is csatlakozott a szervezethez, de 2009. augusztus 18-ai hatállyal kilépett abból.428 Jelenleg tehát a FÁK szervezete 11, korábbi szovjet tagköztársaság, de ma már szuverén, független állam közössége. A korábbi tagköztársaságokból a három balti állam nem kívánt csatlakozni.

Nemzetközi szervezetek és intézmények

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 782 1

A könyv negyedik kiadásának az a célja, hogy globalizált világunk főszereplőinek, a nemzetközi szervezeteknek hű tükörképét adja. Szándékunk az volt, hogy e kötet nemcsak tankönyv, hanem kézikönyv is legyen. Ezért a szerzők átfogó módon, megfelelően dokumentálva, de a gyakorlati szempontokat is figyelembe véve mutatják be a nemzetközi szervezetek egyre növekvő szerepét a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Különös figyelmet szentelnek az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ szakosított intézményeinek, az Európai Uniónak, de részletes elemzést adnak más regionális, illetve fórum jellegű nemzetközi intézményekről is. Az elemzések figyelembe vették a nemzetközi politikában történt lényeges eseményeket is.

A világra való kitekintés mellett a közvetlen és közvetett, valamint sajátos nemzeti érdekeinkre való tekintettel, a könyv részletesen foglalkozik a hazánk szempontjából kiemelkedően fontos nemzetközi szervezetekkel: a már említett ENSZ és Európai Unió mellett az Észak-atlanti Szövetség Szervezetével, az Európa Tanáccsal, az EBESZ-szel, de a szűkebb földrajzi régiónkban kialakult együttműködési fórumokkal is. Reméljük, hogy a könyv kedvező fogadtatásra talál a „címzettek”, így az egyetemi és főiskolai hallgatók, az egyetemi oktatók, a nemzetközi kapcsolatokban és a külgazdaságban tevékenykedő szakemberek, diplomaták, valamint a média képviselői körében is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/blaho-prandler-nemzetkozi-szervezetek-es-intezmenyek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave