Blahó András, Prandler Árpád (szerk.)

Nemzetközi szervezetek és intézmények


A nemzetközi szervezetek pozitív szerepe a nemzetközi kapcsolatokban

E könyv szerzőinek értékelése szerint a nemzetközi szervezetek egészében megfeleltek azoknak a követelményeknek, amelyeket az alapító okiratukban meghatározott módon és a nemzetközi közösség által biztosított lehetőségek figyelembevételével kellett megvalósítaniuk. Le kell továbbá szögezni két fontos sajátosságot. Az első az, hogy a nemzetközi szervezetek még mindig csak „másodlagos” szerepet játszanak a nemzetközi kapcsolatokban, éppen azon ok miatt, hogy az államok meghatározott feladatok elvégzésére hozzák őket létre. A másik fontos sajátosság az, hogy a szervezetek munkája, és tevékenységük kihatása fragmentálódik.492 Mit jelent a fragmentálódás? Tevékenységük vonatkozásában azt, hogy például biztonságpolitikai kérdésekkel, az ENSZ Alapokmány vonatkozó fejezetei alapján elsősorban a Biztonsági Tanácsnak kell/kellene foglalkoznia, ugyanakkor ilyen problémákkal foglalkoznak a partikuláris és regionális szervezetek is, így – többek között – a NATO, az AASZ , az Afrikai Unió, most már egyre inkább az Európai Unió és az EBESZ is. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi területen is. Bár – elvileg – az ECOSOCnak kellene koordinálnia az ez irányú tevékenységet, ott vannak a szakosított intézmények, a Kereskedelmi Világszervezet, a regionális szervezetek pénzügyi stb. intézményei, és így tovább. Így a nemzetközi szervezetek és intézmények hatásköre és eredményessége nagymértékben korlátozott és behatárolt, függ a külső körülményektől, de mindenekelőtt, természetesen, elsősorban tagállamaik álláspontjától.

Nemzetközi szervezetek és intézmények

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 782 1

A könyv negyedik kiadásának az a célja, hogy globalizált világunk főszereplőinek, a nemzetközi szervezeteknek hű tükörképét adja. Szándékunk az volt, hogy e kötet nemcsak tankönyv, hanem kézikönyv is legyen. Ezért a szerzők átfogó módon, megfelelően dokumentálva, de a gyakorlati szempontokat is figyelembe véve mutatják be a nemzetközi szervezetek egyre növekvő szerepét a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Különös figyelmet szentelnek az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ szakosított intézményeinek, az Európai Uniónak, de részletes elemzést adnak más regionális, illetve fórum jellegű nemzetközi intézményekről is. Az elemzések figyelembe vették a nemzetközi politikában történt lényeges eseményeket is.

A világra való kitekintés mellett a közvetlen és közvetett, valamint sajátos nemzeti érdekeinkre való tekintettel, a könyv részletesen foglalkozik a hazánk szempontjából kiemelkedően fontos nemzetközi szervezetekkel: a már említett ENSZ és Európai Unió mellett az Észak-atlanti Szövetség Szervezetével, az Európa Tanáccsal, az EBESZ-szel, de a szűkebb földrajzi régiónkban kialakult együttműködési fórumokkal is. Reméljük, hogy a könyv kedvező fogadtatásra talál a „címzettek”, így az egyetemi és főiskolai hallgatók, az egyetemi oktatók, a nemzetközi kapcsolatokban és a külgazdaságban tevékenykedő szakemberek, diplomaták, valamint a média képviselői körében is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/blaho-prandler-nemzetkozi-szervezetek-es-intezmenyek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave