Blahó András, Prandler Árpád (szerk.)

Nemzetközi szervezetek és intézmények


A nemzetközi szervezetek képviseletei, illetve megfigyelői missziói

Az államok által a nemzetközi szervezetek mellett létesített képviseleteket a nemzetközi gyakorlat és a nemzetközi jog már a II. világháború előtt tudomásul vette. A nemzetközi szervezetek által küldött képviseletekkel már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Főszabályként megállapítható, hogy a nemzetközi szervezetek nem rendelkeznek az ún. aktív követküldési joggal, mint az államok. Mivel a szervezeteket az államok hozzák létre, eleve nem lehet olyan kétoldalú, egyenjogú diplomáciai kapcsolatról beszélni, mint amely két állam között jön létre. A kapcsolattartás egyébként is biztosított a szervezet székhelyén, mind a részt vevő küldöttségek, mind pedig az előző pontban tárgyalt állandó képviseletek útján. Az alapító okiratokban nem található rendelkezés a tagállamokba küldendő képviseletekről. Ezért a legtöbb nemzetközi szervezet, akár egyetemes jellegű, mint az ENSZ, akár pedig zárt szervezetek, pl. a NATO, általában nem küldenek képviseleteket a tagországokba. (A zárt szervezetek közül kivételt képez az Európai Közösségek [Unió] Bizottsága, amely számos országban – nem tagállamokban – létesített képviseleteket, így korábban hazánkban is.) Az ENSZ (tehát például az Egyesült Nemzeteket megszemélyesítő főtitkár, vagy a Biztonsági Tanács) nem küld állandó képviseleteket a tagállamokba.

Nemzetközi szervezetek és intézmények

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 782 1

A könyv negyedik kiadásának az a célja, hogy globalizált világunk főszereplőinek, a nemzetközi szervezeteknek hű tükörképét adja. Szándékunk az volt, hogy e kötet nemcsak tankönyv, hanem kézikönyv is legyen. Ezért a szerzők átfogó módon, megfelelően dokumentálva, de a gyakorlati szempontokat is figyelembe véve mutatják be a nemzetközi szervezetek egyre növekvő szerepét a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Különös figyelmet szentelnek az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ szakosított intézményeinek, az Európai Uniónak, de részletes elemzést adnak más regionális, illetve fórum jellegű nemzetközi intézményekről is. Az elemzések figyelembe vették a nemzetközi politikában történt lényeges eseményeket is.

A világra való kitekintés mellett a közvetlen és közvetett, valamint sajátos nemzeti érdekeinkre való tekintettel, a könyv részletesen foglalkozik a hazánk szempontjából kiemelkedően fontos nemzetközi szervezetekkel: a már említett ENSZ és Európai Unió mellett az Észak-atlanti Szövetség Szervezetével, az Európa Tanáccsal, az EBESZ-szel, de a szűkebb földrajzi régiónkban kialakult együttműködési fórumokkal is. Reméljük, hogy a könyv kedvező fogadtatásra talál a „címzettek”, így az egyetemi és főiskolai hallgatók, az egyetemi oktatók, a nemzetközi kapcsolatokban és a külgazdaságban tevékenykedő szakemberek, diplomaták, valamint a média képviselői körében is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/blaho-prandler-nemzetkozi-szervezetek-es-intezmenyek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave